
Nagyot bukhat, aki nem figyel: a profik már így termesztik a repcét itthon
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
A Hereford marhát Angliában, Herefordshire grófságban tenyésztették ki az 1700-1800-as években. Eredetileg igavonónak és húsmarhának szánták, mostanra a már szinte csak a húsáért tartják.
A Hereford marhát az Egyesült Királyságbeli Herefordshire grófságban tenyésztették ki. Az állat az európai szarvasmarhák csoportjába tartozik, hasznosítását tekintve pedig a húsfajta marhák sorát erősíti.
A Hereford marha megjelenése
Egészen a 18. századig az angol grófság grófság szarvasmarhái semmiben sem különböztek Dél-Anglia többi ilyen állatától: majdnem teljesen vörösek voltak egy kis fehér foltozással. A 18-19. században egy újfajta igavonó- és húsfajtát akartak kitenyészteni, ehhez pedig a rövidszarvú marhát használták fel. Először a különböző csordák példányai különböző színűek voltak: a sárgától a szürkéig és a világos barnáig, mindegyikben fehér foltozással. Azonban a 18. század végéig mindegyik állatnak fehér volt a homloka, illetve a pofája; a 19. században a ma is látható vöröses testszíne is létrejött. 1889-ben a tenyésztőknek sikerül létrehoznia a szarv nélküli Hereford marhát. Ez a fajta a mérsékelt övben érzi jól magát.
A Hereford marha hasznosítása
A Hereford marhákat eredetileg igavonásra és húshasznosításra tenyésztették ki, ám a mezőgazdaság gépesítésével az első funkció szinte teljesen megszűnt, jellemzően csak a húsáért tenyésztik ezt a szarvasmarhafajtát. A becslések szerint a Föld közel 50 országában találhatóak meg, és összesen mintegy 5 milliós állományról lehet beszélni. A Hereford marhák a kiállításokon és vásárokon is sikereket szoktak aratni.

Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.