A Hereford marhát Angliában, Herefordshire grófságban tenyésztették ki az 1700-1800-as években. Eredetileg igavonónak és húsmarhának szánták, mostanra a már szinte csak a húsáért tartják.
A Hereford marhát az Egyesült Királyságbeli Herefordshire grófságban tenyésztették ki. Az állat az európai szarvasmarhák csoportjába tartozik, hasznosítását tekintve pedig a húsfajta marhák sorát erősíti.
A Hereford marha megjelenése
Egészen a 18. századig az angol grófság grófság szarvasmarhái semmiben sem különböztek Dél-Anglia többi ilyen állatától: majdnem teljesen vörösek voltak egy kis fehér foltozással. A 18-19. században egy újfajta igavonó- és húsfajtát akartak kitenyészteni, ehhez pedig a rövidszarvú marhát használták fel. Először a különböző csordák példányai különböző színűek voltak: a sárgától a szürkéig és a világos barnáig, mindegyikben fehér foltozással. Azonban a 18. század végéig mindegyik állatnak fehér volt a homloka, illetve a pofája; a 19. században a ma is látható vöröses testszíne is létrejött. 1889-ben a tenyésztőknek sikerül létrehoznia a szarv nélküli Hereford marhát. Ez a fajta a mérsékelt övben érzi jól magát.
A Hereford marha hasznosítása
A Hereford marhákat eredetileg igavonásra és húshasznosításra tenyésztették ki, ám a mezőgazdaság gépesítésével az első funkció szinte teljesen megszűnt, jellemzően csak a húsáért tenyésztik ezt a szarvasmarhafajtát. A becslések szerint a Föld közel 50 országában találhatóak meg, és összesen mintegy 5 milliós állományról lehet beszélni. A Hereford marhák a kiállításokon és vásárokon is sikereket szoktak aratni.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
