Gépek
Sötét korszak a magyar géppiacon? Újabb gyenge év jön
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
A Hereford marhát Angliában, Herefordshire grófságban tenyésztették ki az 1700-1800-as években. Eredetileg igavonónak és húsmarhának szánták, mostanra a már szinte csak a húsáért tartják.
A Hereford marhát az Egyesült Királyságbeli Herefordshire grófságban tenyésztették ki. Az állat az európai szarvasmarhák csoportjába tartozik, hasznosítását tekintve pedig a húsfajta marhák sorát erősíti.
A Hereford marha megjelenése
Egészen a 18. századig az angol grófság grófság szarvasmarhái semmiben sem különböztek Dél-Anglia többi ilyen állatától: majdnem teljesen vörösek voltak egy kis fehér foltozással. A 18-19. században egy újfajta igavonó- és húsfajtát akartak kitenyészteni, ehhez pedig a rövidszarvú marhát használták fel. Először a különböző csordák példányai különböző színűek voltak: a sárgától a szürkéig és a világos barnáig, mindegyikben fehér foltozással. Azonban a 18. század végéig mindegyik állatnak fehér volt a homloka, illetve a pofája; a 19. században a ma is látható vöröses testszíne is létrejött. 1889-ben a tenyésztőknek sikerül létrehoznia a szarv nélküli Hereford marhát. Ez a fajta a mérsékelt övben érzi jól magát.
A Hereford marha hasznosítása
A Hereford marhákat eredetileg igavonásra és húshasznosításra tenyésztették ki, ám a mezőgazdaság gépesítésével az első funkció szinte teljesen megszűnt, jellemzően csak a húsáért tenyésztik ezt a szarvasmarhafajtát. A becslések szerint a Föld közel 50 országában találhatóak meg, és összesen mintegy 5 milliós állományról lehet beszélni. A Hereford marhák a kiállításokon és vásárokon is sikereket szoktak aratni.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.