A Reuters elemzése szerint az európai tengerek felszíni hőmérséklete júniustól augusztusig átlagosan 21,6 °C-ot ért el, ami az elmúlt 45 év legmagasabb értéke.

A rekordok egymás után dőltek meg a La Manche-csatornától a Földközi-tengerig. Egy Mallorca melletti mérőbója augusztus 5-én 33,02 °C-ot mutatott, ami a spanyol kikötői hatóság mérőhálózatában a valaha regisztrált legmagasabb érték. Jean-Pierre Gattuso, a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársa rámutatott, meglepő, milyen gyorsan zajlik a folyamat, hiszen szinte naponta dőlnek meg a csúcsok.

A Vizcayai-öbölben különösen szélsőségesen alakult a helyzet, a nyári átlaghőmérséklet ugyanis 2,4 °C-kal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot, augusztus 13-án pedig 23,2 °C-os csúcsértéket mértek. Tengeri hőhullámnak az számít, amikor a vízhőmérséklet legalább öt egymást követő napon jelentősen felülmúlja az adott terület történelmi átlagát.

Míg az 1980-as években az öbölben csupán évente néhány ilyen nap fordult elő, idén augusztus végéig már 186 hőhullámos napot regisztráltak, ami az év eddigi napjainak háromnegyedét jelenti. Az öböl felmelegedése katasztrofális hatást gyakorol a tengeri élővilágra.

José Manuel Rico Ordás, az Oviedói Egyetem tengerökológia-professzora szerint az asztúriai partvidéken a barnaalgardők mintegy 95 százaléka eltűnt 2010 óta. A hínárosok, amelyeknek 20 °C alatti vízhőmérsékletre lenne szükségük, tucatnyi faj számára nyújtottak táplálékot, búvóhelyet és szaporodási területet. Pusztulásukkal a homárok, a languszták és a tengeri sünök is eltűntek a térségből. A helyi halászok most tudósokkal és természetvédőkkel összefogva, laboratóriumban nevelt szaporítóanyaggal próbálják újratelepíteni a hínárosokat.

A Földközi-tengerben az invazív fajok terjedése okoz egyre súlyosabb problémát, mivel a Szuezi-csatornán keresztül a Vörös-tengerből és távolabbi vizekből érkező fajok kiszorítják az őshonos populációkat.

A Ciprusi Akadémia jelentése alapján a Földközi-tengerben már több mint ezer nem őshonos faj él. Franciaországban a Gravelines-i atomerőművet tavaly és idén augusztusban is le kellett állítani, mert medúzarajok tömítették el a hűtőrendszerét.

Dél-Angliában a közönséges polip tömeges megjelenése hozott váratlan fordulatot, hiszen tavaly mintegy 2600 tonna polipot fogtak ki, idén pedig már 3000 tonnát meghaladó mennyiséget, miközben 2025 előtt az éves fogás a 30 tonnát sem érte el. A plymouth-i Tengerbiológiai Társulás kutatója, Bryce Stewart szerint a La Manche-csatornában 2022 óta születő adatok alapján évente átlagosan hat hónapon keresztül uralkodnak hőhullámos viszonyok. Ennek köszönhetően a korábban az alacsony vízhőmérséklet miatt elpusztuló poliplárvák ma már sikeresen életben maradnak és szaporodnak a brit vizekben.