A tartós csapadékhiány következtében kiszáradt tómeder átmenetileg szárazföldi élőhellyé alakult át. Ennek egyik nyertese az Alföldön régóta jelen lévő bordói tücsök, amellyel egyre gyakrabban találkozhatnak a szakemberek a területen. A rovar számára a kiszáradt talaj mély repedései ideális menedéket biztosítanak a nappali hőség és a ragadozók elől, az esti órákban pedig előbújva megszólaltatja jellegzetes ciripelését. Ugyancsak figyelemre méltó a hangyalesők családjába tartozó hangyafarkas felbukkanása, amelyről eddig nem állt rendelkezésre megfigyelési adat Kardoskúton - írta meg a Sokszínű Vidék.

A kifejlett rovar leginkább egy szitakötőre hasonlít, lárvája azonban a porhanyós, laza talajban tölcsér alakú csapdákat épít, és azok mélyén elrejtőzve vadászik hangyákra, valamint más apró ízeltlábúakra. Életterének kialakulásához valószínűleg a löszgyep növényzetének ritkulása és a talaj porosodása járult hozzá. Bár a nemzeti park más részein már korábban is ismert volt a jelenléte, a mostani észlelés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a faj csak a közelmúltban telepedett meg itt, rejtett életmódja miatt könnyen lehet, hogy eddig elkerülte a kutatók figyelmét. Ezen rovarfajok előretörése intő ökológiai jelzés. Az egyre fokozódó, és 2026-ra már mindennapossá váló aszályok nyomot hagynak az ökoszisztéma minden szintjén. Míg a meleg- és szárazságkedvelő állatok számára az átalakuló környezet új életteret biztosít, addig a nedvesebb élőhelyeket igénylő fajok mozgástere folyamatosan szűkül.