Az atlanti meridionális átforduló körzés (AMOC) – amelynek a Golf-áramlat is a részét képezi – meleg, sós vizet szállít a Mexikói-öbölből az Észak-Atlanti-óceánba, ahol a víz lehűl, elsüllyed, majd a tengerfenéken áramlik vissza déli irányba. A lehűlés során az óceán hőt ad át a légkörnek. Richard Allan, a Readingi Egyetem kutatója és munkatársai műholdas adatok alapján kiszámították, hogy ez a hőadás negyven év alatt 18%-kal csökkent.

A klímamodellek szerint a grönlandi jégtakaró olvadásából származó édesvíz hígítja az AMOC sós vizét, ami lassítja annak lesüllyedését, és ezzel gyengíti az egész keringést. Egyes kutatások alapján az AMOC akár 2060-ra összeomlhat, ami Európában rendkívüli lehűlést, hevesebb viharokat és kiterjedt aszályokat okozna. Az AMOC leállásának lehetősége szóba került az Alapvetés egy korábbi adásában:

Az AMOC gyengülésére már korábban is találtak bizonyítékokat, hiszen az Atlanti-óceánban elhelyezett bóják 2004 óta mintegy 10%-os gyengülést mértek, egy 2018-as tanulmány pedig a felszíni hőmérséklet adatai alapján 15%-os lassulást becsült az 1950-es évek óta. A felszíni hőmérséklet változása ugyanakkor más tényezőkkel is magyarázható, például a futóáramlás eltolódásával vagy a felhőzet növekedésével. A légkörbe leadott hőmennyiség ezért pontosabb mutató lehet, mivel David Thornalley, a University College London kutatója szerint "egy lépéssel közelebb áll ahhoz, ami az AMOC-ot hajtja".

Az új, szakmai bírálat alatt álló tanulmány az első olyan elemzés, amely részben műholdas mérésekből származó hőáramlási adatokra támaszkodva becsli meg az AMOC gyengülését. A kutatók a Föld energiaegyenlegének műholdas méréseit kombinálták légköri reanalízisekkel és modellekkel, hogy megállapítsák, mennyivel kevesebb hőt ad le az Észak-Atlanti-óceán a légkörbe. Ez a módszer rendszeresen frissíthető adatokon alapul, így – amennyiben kiállja a tudományos ellenőrzést – a jövőben korai előrejelző eszközként is szolgálhat. Az Egyesült Királyság egyébként 81 millió fontot fektet egy 2030-ra elkészülő AMOC-előrejelző rendszer kifejlesztésébe, bár a mostani tanulmány nem képezi részét ennek a programnak.

Stefan Rahmstorf, a potsdami egyetem kutatója szerint a hőáramlás nem feltétlenül jobb mutató a közvetlenül mérhető felszíni hőmérsékletnél, a két különféle megközelítés azonban együttesen erősíti az aggodalmakat. Egy másik friss tanulmány, amely óceáni reanalíziseket vizsgált, szintén 15%-os gyengülést állapított meg harminc év leforgása alatt. Stefan Rahmsfort úgy fogalmazott, hogy

a legerősebb bizonyítékot a különböző, egymástól független kutatási irányok együttese adja, amelyek mind az AMOC lassulására mutatnak.