Az utóbbi időben több mértékadó nemzetközi meteorológiai és klímaközpont, valamint hírportál, többek között a NOAA, a Copernicus vagy a National Georaphic is foglalkozott már egy esetleges, ún. szuper El Niño kialakulásának lehetőségével. Az előrejelzések ugyanis egyre nagyobb valószínűséggel számolnak a jelenség kialakulásával, amely egyes régiókban súlyos aszályt, máshol heves viharokat okozhat, miközben a Föld átlaghőmérséklete is megemelkedhet - írja az Időkép.

De mi is az a szuper El Niño?

A „szuper El Niño” nem egy hivatalos tudományos szakkifejezés, a meteorológusok abban az esetben szokták használni, ha az El Niño jelenség különösen intenzív. Ha nagyon számszerűsíteni szeretnénk, akkor azt mondhatnánk, hogy ha a Csendes-óceán középső és keleti részén a víz felszíni hőmérséklete legalább 2 fokkal (vagy többel) meghaladja az átlagot, akkor már alkalmazni szokták ezt a megnevezést a köznyelvben. Amennyiben a Csendes-óceán említett régióiban a felszíni víz hőmérséklete legalább 3 hónapon keresztül legalább 1,5 fokkal magasabb az átlagosnál, akkor erős El Niñoról szokott beszélni a szaknyelv. A NOAA legfrissebb jelentése szerint 25% az esélye egy nagyon erős, azaz szuper és 50% egy erős El Niñonak.

Előbbire legutóbb nagyjából 10 évvel ezelőtt, a 2015/2016-os szezonban volt egyébként példa, a kutatók szerint az akkori szuper El Niño összefüggésbe hozható volt a Csendes-óceán északi részének rekorderős hurrikánszezonjával, Puerto Rico vízhiányával, Etiópia aszályával és az akkori idők legmagasabb globális felszíni hőmérsékletével. Emily Becker, a Miami Egyetem professzora szerint szokatlan, hogy már ilyen korán 25% esélyt lássanak egy nagyon erős El Niñora, de hozzátette: a tavaszi előrejelzéseknél a számítógépes modellek hajlamosak jóval erősebb felszíni hőmérsékletet jósolni a trópusi Csendes-óceánon, mint ami végül bekövetkezik. Kora ősszel fogjuk valószínűleg biztosan tudni, hogy lesz-e szuper El Niño.

Kora ősszel fogjuk valószínűleg biztosan tudni, hogy lesz-e szuper El Niño.

Hogyan befolyásolja az El Niño az atlanti hurrikánszezont?

Az  idei első atlanti hurrikán-előrejelzés, amelyet a Colorado Állami Egyetem (CSU) tudósai tettek közzé, az átlagosnál gyengébb szezont jósolt. Az Atlanti-óceán felett az El Niño fokozza a szélnyírást, ez kombinálva azzal a ténnyel, hogy az Atlanti-óceán egyes részei nem olyan melegek, mint tavaly, kevésbé intenzív szezont eredményezhet. Szintén egy figyelmeztető adat, hogy a mérések kezdete óta idén márciusban mérték a második legmagasabb globális tengerfelszín-hőmérsékletet. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának (C3S) márciusi összefoglalójaban arról számoltak be, hogy az extrapoláris óceáni övezetben 2026 márciusában 20,97 fokos globális átlag adódott, ami csak a 2024 márciusában mért rekordtól maradt el.

Carlo Buontempo, az ECMWF Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálatának igazgatója szerint a 2026. márciusi adatok kijózanító képet festenek: a globális hőmérséklet 1,48 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, az arktiszi tengeri jég kiterjedése rekordalacsony volt, a tengerfelszín hőmérséklete pedig ismét a történelmi csúcsok közelébe emelkedett. A Csendes-óceán felszínalatti vizeinek hőmérséklete már most elérte az átlagosnál 6 fokkal magasabb szintet, ami szintén előjele lehet a szuper El Niño idei kialakulásának. Mindent összevetve sajnos benne van a pakliban, hogy az elkövetkezendő periódusban beállt szituáció szélsőségesebb időjárási változásokat, például nagyobb áradásokat és súlyos aszályokat idézhet elő.