A szélsőséges időjárás rávilágított arra, hogy a dísznövénytermesztésnek és a zöldfelület-gazdálkodásnak új kihívásokkal kell szembenéznie. A városi parkok és kertek fenntarthatósága érdekében időszerűvé vált a fajtaválaszték átalakítása, így a növények kiválasztásakor a puszta díszítőérték mellett a klímatűrés is alapvető szemponttá lépett elő. A megoldást az őshonos, illetve a hazaihoz hasonló klímájú területekről származó fajok alkalmazása, valamint a hazai nemesítés felpörgetése jelentheti.

Ezt a folyamatot támogatja a szakmai összefogással létrejött FuturLista, amely olyan szempontok alapján csoportosítja az új klímára ajánlott növényeket, mint a téltűrés, a lombtartás vagy a növényegészségügyi állapot. Az évente felülvizsgált és hamarosan online is elérhető jegyzék megbízható támpontot nyújt a termelőknek és a tervezőknek egyaránt. Ugyancsak az alkalmazkodást és a hazai termékek védelmét szolgálja a dísznövényeknél bevezetett zöld védjegy. Ezt a minősítést - amelyet a 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet szabályoz - kizárólag magyar szaporítóanyagból, hazai termesztők által, ökológiailag felelős módon előállított növények kaphatják meg. A rendszer a környezeti terhelést is minimalizálja, mivel a szállítási távolságot legfeljebb 200 kilométerben határozták meg, amit a védjegyen egy színskála is jelez. Az önkéntes csatlakozással elérhető, négy évre szóló minősítés komoly hozzáadott értéket képvisel, amelynek megismertetéséhez aktív marketingre és kommunikációra van szükség.

A klímatűrés mellett a növények egészségügyi hatásaira is egyre nagyobb figyelem hárul. Új zöldfelületek létesítésekor, különösen a hazai gyógyhelyeken, kerülni kell az erősen allergén fajok ültetését. A pollenkibocsátás miatti problémák okos tervezéssel és megfelelő fajtaválasztással megelőzhetők, ezért a kétlaki növényeknél érdemes a termős egyedeket előnyben részesíteni, vagy olyan steril virágzatú, hazai nemesítésű fajtákat választani, mint például a virágos kőris "Mecsek" nevű változata. Bár a meglévő, allergizáló fákat ökológiai hasznuk miatt nem célravezető kivágni, a jövőbeli telepítéseknél már az új, ötfokozatú allergénskálát és az ahhoz kapcsolódó irányelveket célszerű követni.

A megújulás és a piaci versenyképesség megőrzése ugyanakkor elképzelhetetlen a szakma együttműködése nélkül. A mikro-, kis- és családi gazdaságok csak közösen tudnak megfelelő mennyiségű és minőségű, egységes árualapot biztosítani. Az egyre drágább technológiák megosztása nemcsak a költségeket csökkenti, hanem hatékonyabb működést is eredményez, ráadásul a termelői csoportok a pályázati forrásokhoz is könnyebben hozzáférhetnek.