A WAPA adatai szerint június 1-jén 1 millió tonna alma várt értékesítésre az európai raktárakban a tavalyi 677 ezer tonnához képest.
A legnagyobb ígéret nem az új tulajdonságok létrehozása, hanem a sebesség és a pontosság.
A zöldség hosszú utat tett meg az amerikai őshazából addig, hogy a magyar konyha egyik szimbólumává vált.
Az uniós ökorendelet értelmében 2036-ig még adható derogáció (kivételes engedély) a nem csávázott, konvencionális vetőmagok használatára.
A mangalica igazi prémium alapanyag, és annak ellenére, hogy nem túl olcsó, sokan keresik.
Belgiumban csökkenő trendet mutat a gyümölcságazat, húsz év alatt negyedével esett vissza a fejenkénti fogyasztás, és a trend folytatódni látszik.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a teljes szója vetésterületet nézve a korai fajták nagyobb termésbiztonságot nyújtanak, mint a későbbi tenyészidejűek!
Elképesztő, de mintegy kilencvenkilenc millió éves őscsigákat fedeztek fel magyar kutatók.
Nemcsak formájukban, hanem funkciójukban is fenn kell tartani az őshonos magyar állatfajtákat.
Magyarországon megtelepedett egy új, rekordméretű sáskafaj, az egyiptomi sáska, amely az országban eddig ismert sáskafajok közül a legnagyobb.
Nagy téli madárles címmel az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket az MME.
A törökországi Pasinler-völgyben egy gazda 57 kilós káposztát termesztett a földjén.
Egész Európában probléma, hogy a körtét elsősorban a 40 év feletti korosztály fogyasztja.
Az Év fája mozgalom harmincéves lesz, az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
A Zempléni-hegységben figyeltek fel az igazán különleges madárfajra, az uráli bagolyra.
Amerikai kutatók egy aranysárga alapszínű, vöröses árnyalattal rendelkező új koktélparadicsom fajtát nemesítettek ki a prémium szegmens számára.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Gyökeresen átalakuló viszonyok között kell talpon maradnia a növénytermesztésnek, a búza lehet az aduász itthon.
A kutatócsapat az új faj nevét Pula falu nevéből, valamint a lelőhely (egyben a példány) korából rakták össze: Pulafulvius pliocenicus.
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége.
A génszerkesztés nagy nyertese lehet a gyümölcságazat, de komoly potenciál rejlik a gyógynövényekben is.
A szigorú korlátozások jelentős alkalmazkodást követelnek meg a termelőktől. De mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?
Egyre több városban népszerű az agrártermelés, egy tetőfarmon még tyúkokat is tartanak.
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
