Váratlan hírek érkeztek az ukrán cseresznyéről: erre nem sokan számítottak
A tavalyinál magasabb árakkal, kisebb terméssel búcsúzik az idei ukrán cseresznyeidény.
A tavalyinál magasabb árakkal, kisebb terméssel búcsúzik az idei ukrán cseresznyeidény.
Rekordszámú fehér gólya fiókát regisztráltak Dániában, ami a faj visszatérésének reményteli jele az országban.
A csili paprikák egyre divatosabbak hazánkban, több őstermelő készít már különleges és egyedi szószokat belőlük.
Édesvízi medúzák ezreit fedezték fel horgászok a Hármas-Körös gyomaendrődi szakaszán.
Ritka védett pókfajt, feltehetően egy pokoli cselőpókot fedezett fel kertjében egy Pest megyei olvasó.
Invazív vérszívók lepték el a Balatont, veszélyes kórokat terjeszthetnek, jobb lesz vigyázni.
Az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával az inváziós fajok megjelenése késleltethető.
A hibrid fajták bár kiemelkedően jó tulajdonságokkal rendelkeznek, érdemes kipróbálni a tájfajtákat is.
Több mint 17 millió színes tasakos zöldség- és virágvetőmag talál gazdára az idei szezonban.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
A mai hazai fajtaszerkezet kialakulása nagyságrendileg ötvenéves múltra tekint vissza.
Kérdései fogalmazódnak meg a lucernával kapcsolatban?
A tavalyi évben a mentett állatok legnagyobb részét madarak tették ki, ami 1301 egyedet jelent.
Mostanra már stabil, 500-600 ezer példányos állománnyal rendelkezik a baranyai tájtyúk.
Évről évre érkeznek Magyarországra olyan madarak, amelyek korábban nem fordultak meg itt.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.
A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
Megkezdődött a görög szamóca betakarítása, az első tételek exportra kerülnek, jelenleg magas árakra lehet számítani.
Érdemes ismerni az egyes fajok termékenyülési viszonyait ahhoz, hogy ideális legyen a megporzás.

A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.