Az Indiai- és a Csendes-óceánban honos faj a kétezres évek elején, a Szuezi-csatornán keresztül jutott be a Földközi-tengerbe. Miután Törökországban már komoly problémákat idézett elő, most Görögország partjainál is egyre gyakrabban bukkan fel. A hal rendkívül gyorsan szaporodik, amivel fokozatosan kiszorítja a térség őshonos fajait. A faj terjedésének megállítására a görög hatóságok - különösen Krétán és a Dél-Égei-tenger térségében - kilogrammonként nagyjából öt eurót fizetnek a hivatásos halászoknak a kifogott példányokért.

Akkora a baj, hogy már készülnek a mentőakcióra Magyarországon

A Velencei-tó történelmi mélypontra süllyedt vízállása miatt a szakemberek átfogó intézkedési tervet dolgoztak ki a halállomány védelmében.

Ez a támogatás komoly ösztönzést jelent, a gömbhal ugyanis nemcsak a hálókba szorult zsákmányt falja fel, hanem éles fogaival magát a méregdrága halászfelszerelést is szétrágja. Az ezüstcsíkos gömbhal emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan, mivel a szervezetében található tetrodotoxin nevű erős idegméreg blokkolja az ingerületátvitelt, és még a főzés sem semlegesíti. Ráadásul az állat erős, csőrszerű fogaival súlyos harapásos sérüléseket is képes okozni.

A Görög Tengerkutató Központ ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a strandolókat nem fenyegeti közvetlen veszély. Eddig mindössze egyetlen olyan esetet regisztráltak 2022-ben, amikor a hal fürdőzőt harapott meg. A szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy a helyi vizekben honos mérges sárkányhalak jóval gyakrabban okoznak sérülést a turistáknak.

A görög intézkedéseket a szomszédos Törökország már évek óta működő, kézzelfogható eredményeket hozó programja is indokolja. A török mezőgazdasági és erdészeti minisztérium statisztikái szerint 2025-ben mintegy 290 ezer ezüstcsíkos gömbhalat távolítottak el a vízből, amivel a becslések alapján nagyjából 22 millió új egyed kifejlődését akadályozták meg.