Gépek
Sötét korszak a magyar géppiacon? Újabb gyenge év jön
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
A pásztortáska egyéves, esetleg áttelelő, parlagokon, útszéleken gyakori növény. Egész nyáron virágzik, de legnagyobb tömegben áprilisban és májusban fordul figyelhető meg.
A pásztortáska jellemzői
A pásztortáska főgyökere orsó alakú, hajtásrendszere 20-40 centiméteres. Elsőként tőrózsája fejlődik, osztott vagy szeldelt, nagyon változatos, különböző mértékben tagolt levelekkel. A később kialakuló, hosszú szártagú dudvaszáron a levelek szórt állásúak, lándzsásak, nyilas vállal szárölelők. Virágzata sátorozó, a virágok fehér szirmúak, a termőből pedig szíves vagy fordított háromszögletű becőketermés alakul ki.
A pásztortáska felhasználása és gyógyhatása
A pásztortáska ismert vérzéscsillapító hatása, gyulladáscsökkentő és vizelethajtó tulajdonsága is. Flavonoidokat, egy vérzéscsillapító peptidet, kálium- és kalciumsókat, kolint, tiramint tartalmaz, valamint magvai, levelei és gyökere egyaránt ehetőek, Kínában például élelmezési céllal termesztik, a „hirtelensütött pásztortáska-levelek” helyi ínyencségnek számítanak. A pásztortáska a népi gyógyászatban magas szaponin és flavonoid tartalma miatt évszázadok óta használatos izomfájdalmak enyhítésére, vérző sebekre, különféle ekcémás tünetek kezelésére bőrápolási céllal. Alkoholos kivonatát külsőleg ajánlják használni, teája javítja a keringést, értisztító hatású.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.