Lőrincz Attila előadásában rámutatott, hogy napjainkban a műtrágyázás nem pusztán agronómiai kérdés, hanem egy olyan komplex döntési folyamat, amelyben a környezetvédelmi, gazdasági és fenntarthatósági szempontok egyaránt meghatározóak. Elmondta, hogy fontos egy olyan keretrendszer, amelyben a gyártás, a termelői döntések és a környezeti felelősség egységes logika mentén találkozik. A cél nem más, mint hogy a gazdálkodók a szükségleteikhez igazított, funkcionális és hatékony termékek közül választhassanak, és közben olyan információkhoz jussanak, amelyek segítik őket az okszerű tápanyag-utánpótlásban.
Egyre több gazda használ ilyen szereket itthon: ez a jövő megoldása?
A szakember kiemelte, hogy a Liebig-minimumelv ma is érvényes, mindig az a tényező határozza meg a termésmaximumot, amelyből a legkevesebb áll rendelkezésre. Éppen ezért a túladagolás nemcsak gazdasági veszteség, hanem komoly környezeti probléma is lehet.
A gyártók felelőssége, hogy előírásoknak megfelelő és olyan funkcionális termékeket tegyenek elérhetővé, amelyek alapján a termelő valódi, megalapozott döntést tud hozni. A gyártóknak információt és biztonságot kell adnunk
– hangsúlyozta.
A tudatos felhasználás viszont a gazdálkodó feladata. A helyhez igazított műtrágya-adagolás, a precíz időzítés és a mennyiségi kontroll nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a növények megkapják, amire szükségük van, a környezet pedig ne szenvedje meg a túlzott tápanyagterhelést. Hozzátette, a termelő akkor jár el etikusan, ha a tényleges szükségletet veszi alapul, nem tolja túl a kijuttatást, és odafigyel a talaj, a víz és a levegő védelmére. A fenntartható gazdálkodás ma már helyspecifikus döntésekről és energiahatékony folyamatokról szól.
Lőrincz Attila hangsúlyozta, a magyar műtrágyapiac nem szakítható el a nemzetközi trendektől. A gázár továbbra is a műtrágyaárak legfontosabb meghatározó eleme, és a piaci mozgások alapján várható, hogy a következő időszakban is a műtrágya ára le fogja követni a gázárakat.
Kemény, ami a magyar műtrágyapiacon zajlik: erős számok érkeztek
Semmivel sem drágább a magyar műtrágya, mint az európai, a hazai piac mégis erősen importfüggő a kínálat 60-70%-a külföldről érkezik.
A szakember szerint a nitrogénutánpótlás rendkívül fontos, a szélsőséges csapadékeloszlás pedig csak még inkább aláhúzza a szerepét. A megfelelő tápanyag nélkül a termésátlagok elkerülhetetlenül visszaesnek, ezért a hatékony kijuttatási technológiák, például a magstarterezés vagy a folyékony műtrágya iránti érdeklődés várhatóan tovább erősödik.
Rácz Zoltán, az IKR Agrár kereskedelmi ügyvezetője szerint ma már nem lehet általános receptekkel dolgozni, minden táblára és minden gazdaságra külön optimalizálni kell a műtrágyázást. A szakember hangsúlyozta, hogy az Európai Unió 2023-ban meghozott döntése értelmében 2026 januárjától új vámrendszer lép életbe a harmadik országokból érkező műtrágyákra, ami a költségek és az elérhetőség szempontjából is komoly bizonytalanságot hozhat.
Az EU-n belüli gyártók szigorú szabályok szerint működnek, míg más kontinenseken sokkal kevesebb a megkötés. Az új vámmal kapcsolatban egyelőre senki sem tudja, mekkora költségnövekedést hoz majd ez a rendszer.
Hozzátette, hogy bár az év első kilenc hónapjában a vásárlások volumene hasonló volt az előző évihez, a kereslet összességében magasabb, mint öt-hat évvel korábban. A gazdálkodók többsége azonban kivár, és sok esetben inkább olcsóbb termékeket keres a költségek csökkentése érdekében. Rácz szerint ez kockázatos, mert nem feltétlenül biztosít megfelelő tápanyagellátást.
Új őrület hódít: sokan már ezt használják a drága növényvédők helyett
Ujvári Ottó, az Agrolink műtrágya-kereskedelmi igazgatója szerint a műtrágyaárakat mindenekelőtt a logisztikai költségek és a kereslet-kínálat alakulása határozza meg. Az új vámrendszer már próbaüzemként jelenleg is fut, 2026-tól azonban tényleges költségekkel jár a gyártók számára, gyáronként eltérő kvótákkal.
A globális verseny ma korántsem egyenlő, hiszen Európában jóval komolyabb környezetvédelmi előírások vannak, mint a világ egyéb területein. Ez óriási különbség.
A keresleti oldalon azt tapasztalják, hogy sok gazdálkodó kivár, és csak későn adja le igényeit, miközben a költségcsökkentés miatt egyre inkább az olcsóbb termékek felé fordul. Ez azonban agronómiai szempontból nem mindig ideális. A szakember szerint várható, hogy a folyékony műtrágyák felé mozdul el a piac, mivel ezek számos helyzetben jobb hatékonysággal és könnyebben hasznosíthatók.
Papírforma szerint emelkednie kellene az áraknak, de az idei év is megmutatta, hogy hullámzóak tudnak lenni az árak. Rövid távon nem várok jelentős drágulást, de 2026-ban már reális lehet egy kisebb áremelkedés.
