A jelenlegi készletek a gazdálkodók 2026-os termelésre vonatkozó műtrágyaigényének csak mintegy 45-50%-át fedezik.
A januárban bevezetett CBAM-rendszer bizonytalanságot és már érezhető áremelkedést hozott a műtrágyapiacon.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A ráfordításokon belül a műtrágyák ára nőtt a leginkább: átlagosan 12,7 százalékkal drágultak.
A mezőgazdaságban nemcsak a nitrogénműtrágyák kijuttatása, de azok hasznosulása is egyre fontosabb kérdés.
Az EU büntetővámokat vet ki az orosz és belarusz importra, de azt várja, hogy csökken a függőség és megerősödhet az uniós gyártás.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta évről évre egyre több orosz műtrágya érkezik az EU-ba.
A műtrágyaárak csökkenésére számítanak a magyar gazdák, pedig erre kevés esély mutatkozik a szakértők szerint.
A kukoricát viselte meg leginkább a szárazság, de a búza mennyisége és minősége is elmaradt a várttól.
A szakértők szerint most már nem történhetne meg a két évvel ezelőtti pánik a műtrágyapiacon, mert magasabbra került az ágazat ingerküszöbe.
A Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója szerint versenyhátrányt jelentenek a gyenge típusok is Magyarországnak.
2024 első három negyedévében a műtrágya-forgalmazók 1,044 millió tonna terméket értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelőknek.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Jelentősen megnőtt a mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt húsz évben, a foglalkoztatottságban viszont komoly visszaesés volt megfigyelhető.
Katar állami vállalata megduplázná a karbamid-termelését a népességnövekedés okozta piacbővülésre reagálva.
Vegyes képet fest a hazai műtrágyapiac, de a rovarölők és gombaölők forgalma sem mutat fényesen.
Az idei második negyedévben 35 százalékkal több műtrágya került a gazdákhoz, mint egy évvel korábban.
2022-ben több mint 10 százalékkal csökkent az ásványi műtrágyák felhasználása az EU-ban az előző évhez képest.
Ha nem indulnak emelkedésnek a terményárak, a magyar gazdák a műtrágya-vásárlásokon próbálnak majd meg spórolni.
A 2023-as pusztító aszály számos növény, köztük a burgonya termelését is negatívan befolyásolta.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
