Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A Baltikumból érkező kárókatonák hatalmas távolságokat tesznek meg, hogy a jégmentes Balatonon táplálékot találjanak. Ezek a rendkívül intelligens madarak gyorsan alkalmazkodnak a különböző vadászati módszerekhez, ami komoly fejtörést okoz a halgazdálkodóknak. Egyetlen kárókatona naponta akár 60-80 dekagramm halat is elfogyaszthat, így a nagy csoportokban érkező madarak jelenléte napi több tonna hal elvesztését eredményezheti. Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. vezetője közösségi média bejegyzésében részletezte a helyzetet.
A kárókatonák tanulékony madarak, gyorsan alkalmazkodnak a különböző vadászati módszerekhez
- írta, kiemelve a probléma összetettségét.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. szakemberei engedélyezett vadászati pontokon próbálkoznak a madarak gyérítésével. Az eddigi eredmények szerint Balatonőszöd térségében 94, Vonyarcvashegyen 58, Tihanynál 26, Fonyódnál 14, míg Keszthelyen mindössze 2 madarat sikerült kilőni. Ezek a számok jól mutatják, hogy a kárókatonák egyes területeken már felismerték a veszélyt és óvatosabbá váltak.
A helyzet komolysága miatt a halgazdálkodók folyamatosan keresik az új módszereket a probléma kezelésére. A cél nem csupán a halállomány védelme, hanem a Balaton teljes ökoszisztémájának megőrzése, amely kulcsfontosságú a régió természeti egyensúlyának és turisztikai vonzerejének fenntartásában. A kárókatonák elleni harc tehát folytatódik, de az eredmények azt mutatják, hogy a madarak alkalmazkodóképessége miatt a gyérítés egyre nagyobb kihívást jelent. A szakemberek most azon dolgoznak, hogy új, hatékonyabb módszereket találjanak a probléma hosszú távú kezelésére, miközben igyekeznek egyensúlyt teremteni a természetvédelem és a halgazdálkodás érdekei között.











