Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az édesvízi ökoszisztémák a Föld felszínének mindössze 1 százalékát borítják, a ma ismert fajoknak azonban több mint 10 százaléka ezeken az élőhelyeken, így tavakban, folyókban, lápokban, mocsarakban és tőzeglápokban él. A rangos Nature folyóiratban frissen megjelent tanulmány szerzői most arra hívják fel a figyelmet, hogy az általuk vizsgált 23 496 édesvízi állatfaj 24 százalékát fenyegeti a kihalás magas kockázata, méghozzá a közvetlen szennyezés, a gátak és a vízkivétel, a mezőgazdasági tevékenységek, a túlhalászat és az inváziós fajok agresszív terjeszkedése miatt – jelentette a Reuters.
Tízlábú idegen állatok jelentek meg a magyar vizekben: óriási a baj
A vizsgált fajokat azért választották ki, mert a táplálékhálózatokban elfoglalt különböző helyük holisztikus képet ad az édesvízi ökoszisztémák egészségéről. Ezek az édesvízi élőhelyek és élőlényközösségek ráadásul azért is kiemelten fontosak, mert évente 50 billió dollár értéket képviselnek az emberi jólétet támogató természetes folyamatok biztosításával.
Az eredmények szerint a helyzet igen aggasztó, ugyanis a rákfélék 30 százalékát, a halak 26 százalékát, valamint a szitakötők 16 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Nem szabad azonban elfelejteni azt sem, hogy az édesvízekhez kapcsolódó emlősöket, madarakat, hüllőket és kétéltűeket szintén számtalan szennyező hatás éri.
A kutatás során arra is fény derült, hogy négy olyan kritikus terület van, ahol a legtöbb veszélyeztetett faj él: a Viktória-tó Afrikában, a Titicaca-tó Dél-Amerikában, valamint Nyugat-India és Srí Lanka régiói. Mint a szakértők feltárták, ezeken az élőhelyeken a környezetszennyezés, a túlhalászat, a mezőgazdaság és az invazív fajok terjedése jelenti a legnagyobb fenyegetést.
Kiadták a vörös listát: riasztó a helyzet, Magyarországon is nagy a baj
Az édesvízi ökoszisztémák egyfelől az általuk támogatott fajok sokfélesége miatt fontosak. Némelyikükben ugyanis nagyszámú olyan faj élhet, amely csak ezekben a rendszerekben, vagy például egyetlen tóban, medencében vagy folyóban fordul elő. Emellett rendkívül fontosak az általuk nyújtott olyan ökoszisztéma-szolgáltatások is, mint a szénmegkötés a tőzeglápok tekintetében, a táplálék a halászat tekintetében, a növényekből származó gyógyszerek, valamint a kulturális és esztétikai értékek. Az édesvízi nádat egyes területeken házak építésére is használják
– mutatott rá Ian Harrison, a Northern Arizona University szakembere és a tanulmány társszerzője. Hozzátette: az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy sürgősen az édesvízek védelmére kell összpontosítani, hogy megállítsuk a fajok visszaszorulását. A most feltárt adatok pedig a védelmi erőfeszítések hatékonyságát is segíthetnek nyomon követni.
