Ennyi volt? Végleg búcsúzhatunk rengeteg növénytől?

Ennyi volt? Végleg búcsúzhatunk rengeteg növénytől?

Szászi Zoltán
Brit botanikusok nemrég több kutatás alapján átfogó jelentést adtak ki a növény- és gombafajok globális helyzetéről. A kutatások azt mutatják, minden négy felfedezetlen növényfajból három a kihalás szélén van, és hatalmas hiányok vannak a természettel kapcsolatos ismereteinkben, amiket minél gyorsabban pótolni kéne, ha meg akarjuk őrizni a bolygó biodiverzitását.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A Kew Gardens, neves brit királyi botanikai és mikológiai (növény- és gombakutató) intézet legfrissebb jelentése szerint a világ fel nem fedezett növényfajainak 75 százalékát kihalás fenyegeti, számolt be nemrég az Euronews. Mindezt az intézetnek a világ növényeiről és gombáiról szóló ötödik átfogó jelentése hozta le, amit október 10-én tettek közzé. A jelentés konklúziója huszonöt másik kutatásra és kétszáz nemzetközi kutató szorgos munkájára épül.

Most, amikor a növényeket és gombákat egyre nagyobb veszély fenyegeti a világon, gyorsan kéne lépni, hogy bepótoljuk a hatalmas hiányokat az ismeretünkben, és hogy meg tudjuk tervezni, mik legyenek a legfontosabb szempontjaink a fajok megmentésében

- nyilatkozta Alexandre Antonelli, a Királyi Botanikus Kert tudományos igazgatója a lapnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sok faj halhat ki még felfedezésük előtt

A jelentés szerint a fel nem fedezett szövetes növények háromnegyedét fenyegeti a kihalás. A szövetes növények (Tracheophyta) vagy más néven edényes növények valódi hajtással és szövettel rendelkező növények, amik képesek vizet és tápanyagokat felvenni és szállítani, és a környezetünkben a legtöbb növény, amivel találkozunk, ennek a népes csoportnak a tagja. A tudósok szerint míg 350 ezer szövetes növényt már felfedeztünk, még legalább további 100 ezer faj ismeretlen a tudomány számára. A veszélyeztetettségüket az is alátámasztja, hogy a 2020-ban felfedezett növények 77 százaléka írható le veszélyeztetett fajként.

Kifejezetten szemléletes példa a veszélyeztetett, fel nem fedezett fajokra a „vízesés orchideájának” tragikus sorsa. A Kew Gardens tavaly számolt be Podostemaceae vízinövény-családba tartozó, guineai Saxicolella deniseae növényfaj kihalásáról. Ezt a leginkább valamiféle virágzó hínárnak kinéző folyami növényt, bár „a vízesés orchideájának” is hívták a kutatók, nincs rokonságban az orchideákkal, hanem egy kifejezetten a helyi, gyorsfolyású folyami szakaszokhoz és a vízesések környezetéhez alkalmazkodott vízinövényről van szó. A fajt Denise Molmou botanikus a guineai Konkouré folyóban fedezte fel 2018-ban. Ám mire a tudomány hivatalosan is besorolta, a növény sorsa megpecsételődött. A faj leírását 2022 májusában publikálták, ám addigra 2021-es műholdas felvételek igazolták, hogy a közben a folyón lejjebb épült vízerőmű miatt a fajnak otthont adó vízesések területe teljesen feltöltődött, és a növények eltűntek. Ezért ma a tudomány szerint Denise Molmou volt egyben az első és utolsó ember, aki találkozott a fajjal, mielőtt az kihalt.

Ezért a Kew Gardens szerint az új fajokat automatikusan veszélyeztetettnek kéne besorolni a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. A kihalásban ugyanis az is szerepet játszik, hogy nagyon sok máig ismeretlen faj valószínűleg kis területen elterjedt, sokszor egyetlen helyen élnek. Ugyanakkor a kutatók a rendelkezésre álló adatok alapján a világon harminckét „sötét foltot” azonosítottak, ahol nagyon kevés az ismeretünk a helyi biodiverzitásról. Ezeknek majdnem fele Ázsia trópusi részén található.

Magyarországon is veszélyeztet a kihalás

A magyar természetvédelem évtizedek óta gondosan követi a magyarországi veszélyeztetett fajokat. Elsőként az 1883-as vadászati törvényben jelent meg olyan korlátozás, ami előfutára volt a veszélyeztetett állat- növény- és gombafajok későbbi szabályozásának, de ez a törvény akkor még csak az énekesmadarak vadászatát tiltotta be. Az első, fajokat védetté nyilvánító jogszabály Magyarországon 1901-ben született, ami 132 madár- és 30 emlős fajt foglalt a védett fajok listájába. A XIX. és XX. század fordulóján, amikor a fajok védelme elkezdett megjelenni a köztudatban, még gyökeresen más volt a felfogás a természetvédelemről, és nem a biodiverzitás megőrzése volt a szempont, hanem a mezőgazdaság számára hasznos élőlények azonosítása és védelme. Mindenesetre, Magyarországon egyes madárfajok védelmének 1912-es törvénybe foglalása a világon az egyik első volt.

Magyarország azért is volt úttörő a természetvédelemben a XX. század elején, mert miután 1902. május 19-én kötöttek az európai államok egyezményt a mezőgazdaságban hasznos madarak védelméről, még abban az évben szervezte meg elsőként Chernel István ornitológus a Madarak és Fák Napját. Ez 1906-ban végül törvénybe is került. Az országban a modern természetvédelmet a 1996. évi LIII. törvény a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet foglalta jogszabályi keretbe. Ezt követte a 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet, ami lehetővé tette a természetvédelmi hatóságnak, hogy fokozottan védett fajok élőhelye körül korlátozásokat rendeljen el. 2012-ben a 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet módosította a veszélyeztetett és fokozottan veszélyeztetett fajok védelmének szabályozását és rögzítette a védett és a fokozottan védett fajok listáját és természetvédelmi értékét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Arról már korábban írtunk, hogy Magyarország klímájának a változása gyökeres átalakulásokat hozhat a hazai természeti közösségben. A gyorsuló felmelegedés miatt a nyári középhőmérséklet a nyolcvanas évek óta 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj is a kihalás szélén van, és egyes klímamodellek szerint az országban az erdős sztyepp kiterjedése a mostani 25 százalékos arányról 55 százalékra nőhet harminc éven belül. Más előrejelzések szerint viszont 2041-re 80 százalék is lehet az erdősztyepp aránya. A bükkösök területe folyamatosan csökkent az évtizedek alatt, és ha a mostani trendek folytatódnak, a klímaváltozással 2041 és 2071 között teljesen eltűnhetnek a bükkösök Magyarországról.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: STOP STRESSZ! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 28. 16:01