Ennyi volt? Végleg búcsúzhatunk rengeteg növénytől?

Ennyi volt? Végleg búcsúzhatunk rengeteg növénytől?

Szászi Zoltán
Brit botanikusok nemrég több kutatás alapján átfogó jelentést adtak ki a növény- és gombafajok globális helyzetéről. A kutatások azt mutatják, minden négy felfedezetlen növényfajból három a kihalás szélén van, és hatalmas hiányok vannak a természettel kapcsolatos ismereteinkben, amiket minél gyorsabban pótolni kéne, ha meg akarjuk őrizni a bolygó biodiverzitását.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

A Kew Gardens, neves brit királyi botanikai és mikológiai (növény- és gombakutató) intézet legfrissebb jelentése szerint a világ fel nem fedezett növényfajainak 75 százalékát kihalás fenyegeti, számolt be nemrég az Euronews. Mindezt az intézetnek a világ növényeiről és gombáiról szóló ötödik átfogó jelentése hozta le, amit október 10-én tettek közzé. A jelentés konklúziója huszonöt másik kutatásra és kétszáz nemzetközi kutató szorgos munkájára épül.

Most, amikor a növényeket és gombákat egyre nagyobb veszély fenyegeti a világon, gyorsan kéne lépni, hogy bepótoljuk a hatalmas hiányokat az ismeretünkben, és hogy meg tudjuk tervezni, mik legyenek a legfontosabb szempontjaink a fajok megmentésében

- nyilatkozta Alexandre Antonelli, a Királyi Botanikus Kert tudományos igazgatója a lapnak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sok faj halhat ki még felfedezésük előtt

A jelentés szerint a fel nem fedezett szövetes növények háromnegyedét fenyegeti a kihalás. A szövetes növények (Tracheophyta) vagy más néven edényes növények valódi hajtással és szövettel rendelkező növények, amik képesek vizet és tápanyagokat felvenni és szállítani, és a környezetünkben a legtöbb növény, amivel találkozunk, ennek a népes csoportnak a tagja. A tudósok szerint míg 350 ezer szövetes növényt már felfedeztünk, még legalább további 100 ezer faj ismeretlen a tudomány számára. A veszélyeztetettségüket az is alátámasztja, hogy a 2020-ban felfedezett növények 77 százaléka írható le veszélyeztetett fajként.

Kifejezetten szemléletes példa a veszélyeztetett, fel nem fedezett fajokra a „vízesés orchideájának” tragikus sorsa. A Kew Gardens tavaly számolt be Podostemaceae vízinövény-családba tartozó, guineai Saxicolella deniseae növényfaj kihalásáról. Ezt a leginkább valamiféle virágzó hínárnak kinéző folyami növényt, bár „a vízesés orchideájának” is hívták a kutatók, nincs rokonságban az orchideákkal, hanem egy kifejezetten a helyi, gyorsfolyású folyami szakaszokhoz és a vízesések környezetéhez alkalmazkodott vízinövényről van szó. A fajt Denise Molmou botanikus a guineai Konkouré folyóban fedezte fel 2018-ban. Ám mire a tudomány hivatalosan is besorolta, a növény sorsa megpecsételődött. A faj leírását 2022 májusában publikálták, ám addigra 2021-es műholdas felvételek igazolták, hogy a közben a folyón lejjebb épült vízerőmű miatt a fajnak otthont adó vízesések területe teljesen feltöltődött, és a növények eltűntek. Ezért ma a tudomány szerint Denise Molmou volt egyben az első és utolsó ember, aki találkozott a fajjal, mielőtt az kihalt.

Ezért a Kew Gardens szerint az új fajokat automatikusan veszélyeztetettnek kéne besorolni a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. A kihalásban ugyanis az is szerepet játszik, hogy nagyon sok máig ismeretlen faj valószínűleg kis területen elterjedt, sokszor egyetlen helyen élnek. Ugyanakkor a kutatók a rendelkezésre álló adatok alapján a világon harminckét „sötét foltot” azonosítottak, ahol nagyon kevés az ismeretünk a helyi biodiverzitásról. Ezeknek majdnem fele Ázsia trópusi részén található.

Magyarországon is veszélyeztet a kihalás

A magyar természetvédelem évtizedek óta gondosan követi a magyarországi veszélyeztetett fajokat. Elsőként az 1883-as vadászati törvényben jelent meg olyan korlátozás, ami előfutára volt a veszélyeztetett állat- növény- és gombafajok későbbi szabályozásának, de ez a törvény akkor még csak az énekesmadarak vadászatát tiltotta be. Az első, fajokat védetté nyilvánító jogszabály Magyarországon 1901-ben született, ami 132 madár- és 30 emlős fajt foglalt a védett fajok listájába. A XIX. és XX. század fordulóján, amikor a fajok védelme elkezdett megjelenni a köztudatban, még gyökeresen más volt a felfogás a természetvédelemről, és nem a biodiverzitás megőrzése volt a szempont, hanem a mezőgazdaság számára hasznos élőlények azonosítása és védelme. Mindenesetre, Magyarországon egyes madárfajok védelmének 1912-es törvénybe foglalása a világon az egyik első volt.

Magyarország azért is volt úttörő a természetvédelemben a XX. század elején, mert miután 1902. május 19-én kötöttek az európai államok egyezményt a mezőgazdaságban hasznos madarak védelméről, még abban az évben szervezte meg elsőként Chernel István ornitológus a Madarak és Fák Napját. Ez 1906-ban végül törvénybe is került. Az országban a modern természetvédelmet a 1996. évi LIII. törvény a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet foglalta jogszabályi keretbe. Ezt követte a 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet, ami lehetővé tette a természetvédelmi hatóságnak, hogy fokozottan védett fajok élőhelye körül korlátozásokat rendeljen el. 2012-ben a 100/2012. (IX. 28.) VM rendelet módosította a veszélyeztetett és fokozottan veszélyeztetett fajok védelmének szabályozását és rögzítette a védett és a fokozottan védett fajok listáját és természetvédelmi értékét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Arról már korábban írtunk, hogy Magyarország klímájának a változása gyökeres átalakulásokat hozhat a hazai természeti közösségben. A gyorsuló felmelegedés miatt a nyári középhőmérséklet a nyolcvanas évek óta 2 Celsius-fokkal nőtt. Több fafaj is a kihalás szélén van, és egyes klímamodellek szerint az országban az erdős sztyepp kiterjedése a mostani 25 százalékos arányról 55 százalékra nőhet harminc éven belül. Más előrejelzések szerint viszont 2041-re 80 százalék is lehet az erdősztyepp aránya. A bükkösök területe folyamatosan csökkent az évtizedek alatt, és ha a mostani trendek folytatódnak, a klímaváltozással 2041 és 2071 között teljesen eltűnhetnek a bükkösök Magyarországról.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?