Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
Heves zivatarok érték el a Mátra és a Bükk térségét, több helyen jégeső és intenzív esőzés is kialakult.
Frontvonalban az erdők: szúinvázió, orkán erejű szél és erdőtűz is tépázza a fákat.
A Bükki Nemzeti Park munkatársai nem találtak medvére utaló nyomokat a helyszínen.
A fehér karácsony mellett az északi, száraz bukószelek is dolgoztak Magyarországon.
Az előző napokhoz képest igazán meleg levegőt hozott a szél csütörtökön az országba.
A legtöbb hó Bükkszéken és Verpeléten hullott, itt 10 centis hóréteg fedi a tájat.
December közepéhez közeledve továbbra is a hegyekben találunk télies körülményeket itthon.
Kis területen hatalmas hőmérséklet-különbségek alakultak ki a Mátra és a Bükk térségében reggel.
A fagypont körüli hőmérsékletek miatt havazás, hózápor alakult ki a Bükk és a Mátra csúcsain.
A hazai bükkösöket fel kell készíteni a klímaváltozásra és annak következményeire.
Volt az országnak olyan pontja, ahol hajnalban -16 Celsius-foknál is hidegebb volt.
61 projektet fog megvalósítani a kormány a Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz projekten belül.
Azok, akik kazánnal, kandallóval, kályhával fűtenek, sokszor találkoznak azzal a problémával, hogy bizony kártevők költöznek a farakásokba.
A 2022-es telepítés óta először rögzített zord napot szeptemberben a Mohos meteorológiai állomás.
Ismét hűvös volt a reggel, egyúttal a nyár legalacsonyabb hőmérsékleti rekordja is megdőlt.
Az évnek ebben a szakában már nem szokott reggelente fagypont alatti hőmérséklet lenni.
Amíg Zabarban épp csak lementünk 0 fok alá, addig a Bükk-fennsíkon kemény fagyok voltak.
Kiszáradhatnak a Budapest környéki erdők, ha nem történik valami beavatkozás a túlélésük érdekében.
A bükk és a fenyő szenved a klímaváltozástól, a visszaért aranysakál azonban besegít a vadgazdálkodásba.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.