Az állattenyésztésben - különösen a tejtermelésben - rendkívül feszült a munkaerőpiaci helyzet. Az állatgondozás és a fejés olyan, folyamatos, 365 napos, jelentős fizikai megterheléssel járó tevékenység, amelyhez évek óta szinte lehetetlen megfelelő számú és felkészültségű hazai munkaerőt találni, illetve azt hosszú távon megtartani. Az állatokkal való foglalkozás elhivatottságot, kitartást és magas szintű fizikai állóképességet igényel. A folyamatos munkarend, a hétvégi és ünnepnapi munkavégzés, valamint a szélsőséges időjárási körülmények között végzett munka kevésbé vonzó a hazai munkavállalók számára - írta a Tej Terméktanács közleményében.
Magyar Péter keményen bírálta a vendégmunkásokat követelő Master Good-ot
A mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés területén az ilyen jellegű munkakörök iránt a magyar és általában az európai munkaerő részéről tartósan alacsony az érdeklődés, ezért ezek teljes körű ellátása jelenleg harmadik országbeli munkavállalók bevonása nélkül nem biztosítható.
Mint írták, a probléma évtizedes múltra tekint vissza: más ágazatok munkaerő-elszívó hatása, valamint a hazai munkaerő külföldre vándorlása tartósan nehéz helyzetbe hozta a tejtermelő vállalkozásokat. A gazdaságok folyamatosan hirdetnek meg állásokat, amelyek azonban gyakran betöltetlenül maradnak. Külföldi munkavállalók hiányában még jelentősen magasabb bérek mellett sem áll rendelkezésre elegendő, elkötelezett hazai munkaerő. A tejtermelők egy része technológiai fejlesztésekkel (automatizáció, robotizáció) próbál alkalmazkodni, ugyanakkor sok gazdaság számára a működés fenntartásának egyetlen reális lehetősége a külföldi munkaerő alkalmazása.
Teljes hátraarc? Vendégmunkások nélkül nem épít új gyárat a Master Good
A külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban számos pozitív tapasztalat áll rendelkezésre: a munkavállalók betanultak, alkalmazkodtak a hazai környezethez és integrálódtak a helyi közösségekbe. Különösen az indiai munkavállalók esetében tapasztalható, hogy mezőgazdasági előképzettséggel érkeznek, megbízhatóan végzik munkájukat, és jelenlétük jelentősen csökkenti a fluktuációt.
A jelenleg foglalkoztatott külföldi munkavállalók stabil, jól képzett, több éves tapasztalattal rendelkező munkaerőt jelentenek, akik nélkülözhetetlenek a működés fenntartásához. A tartózkodási engedélyek lejártával azonban olyan dolgozókat kellene elengedni, akik bizonyítottan jól teljesítenek, és hosszú távon is a rendszer stabilitását biztosítanák - húzták alá.
Ez kemény: ennyiért melóznak 2026-ban a munkások a magyar földeken
Tagjaink egyértelműen jelezték, hogy amennyiben a jövőben nem lesz lehetőség harmadik országbeli munkavállalók alkalmazására, súlyos működési zavarok következhetnek be. Egyes gazdaságok esetében ez akár a telepek működésének ellehetetlenülését is eredményezheti. A vendégmunkások hazaküldése következtében tovább romlanának az egyébként is alacsony hatékonysági mutatók, számos munkakör ellátatlan maradna, ami telepbezárásokhoz, állománycsökkentéshez és a termelés visszaeséséhez vezetne.
A Tej Terméktanács sajtóközleménye szerint a külföldi munkaerő hiányában a gazdaságok működése fenntarthatatlanná válna, mivel a kieső kapacitás hazai forrásból nem pótolható. Egyes munkafolyamatok ellátatlansága végső soron a magyar vállalkozások versenyképességét gyengítené a régiós versenytársakkal szemben, miközben a tejtermelés részleges kényszerű leállítását is eredményezheti. A tejfeldolgozó iparban foglalkoztatott harmadik országbeli munkavállalók is döntően olyan munkaköröket töltenek be, amelyek a hazai munkaerőpiacon tartósan hiányszakmának minősülnek. A vállalatok folyamatosan próbálnak hazai munkaerőt toborozni, azonban sok esetben a jelentkezők száma vagy szakmai felkészültsége nem elegendő.
Gyakran veszel tejet? Akkor ezzel nem árt tisztában lenned
Az egyszerűbb fizikai munkakörökben is elengedhetetlen a külföldi munkaerő, mivel a hazai munkavállalók egyre kevésbé vállalják az ágazatra jellemző munkakörülményeket. Emellett az élelmiszeripari és mezőgazdasági munkaerő elöregedése is komoly kihívást jelent, amely technológiai fejlesztésekkel csak korlátozott mértékben kezelhető. A környező országokban nem ismert olyan szabályozás, amely jelentősen korlátozná a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását, így egy esetleges hazai szigorítás versenyhátrányt eredményezne. Fontos hangsúlyozni, hogy a tejágazatban, termelőknél és feldolgozóknál egyaránt, a harmadik országbeli munkavállalók nem helyettesítik a hazai munkaerőt, hanem a fennálló munkaerőhiányt pótolják!
