2025 nyarán váratlanul lépett életbe a 163/2025. (VI. 23.) kormányrendelet, amely jelentősen szigorította a külföldi tőkebefektetések feltételeit Magyarországon. A jogszabály 24 szektor 63 tevékenységi területére terjesztette ki a külföldi befektetések állami felülvizsgálatát, beleértve olyan kulcságazatokat, mint a kereskedelem, gyógyszergyártás, élelmiszeripar és mezőgazdaság.
Miért tiltotta meg a kormány a nagy magyar tejfeldolgozó eladását?
A rendelet meghosszabbította a cégfelvásárlásokhoz kapcsolódó ügyintézési határidőt, és elővásárlási jogot biztosított az államnak azokban az esetekben, amikor egy külföldi akvizíciót elutasítanak. Meglepő módon azonban a szigorítások mindössze két hónapig maradtak érvényben - augusztus 19-én a 2025. évi L. törvény visszaállította az eredeti szabályozást.
Egyre több jel mutat arra, hogy a rövid életű rendelet valódi célja az Alföldi Tej Kft. külföldi kézbe kerülésének megakadályozása lehetett. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025. június 5-én kapott hivatalos bejelentést arról, hogy egy külföldi vállalat meg kívánja vásárolni a teljes mértékben magyar tulajdonú céget. Bár a minisztérium nem nevezte meg a potenciális befektetőt, több forrás is a görög tejipar egyik vezető vállalatát, a Hellenic Dairies-t jelölte meg.
Megtiltotta a kormány a nagy magyar tejfeldolgozó eladását
Az NGM a felülvizsgálatot követően megtiltotta a tranzakciót, arra hivatkozva, hogy az ügylet veszélyeztetné Magyarország államérdekét. A döntést az Agrárminisztérium és a Tej Terméktanács is támogatta. A kormányzati álláspont szerint a hazai nyerstej-felvásárlás közel 20 százalékát adó cég külföldi tulajdonba kerülése azzal a kockázattal járna, hogy a nyerstejet exportálnák, a külföldön előállított tejtermékeket pedig magasabb áron értékesítenék Magyarországon, miközben népszerű hazai márkák tűnnének el a boltok polcairól.
A tiltó határozat után az Alföldi Tej Kft. azonos feltételekkel ajánlotta fel a befektetési lehetőséget a magyar államnak, amelyről jelenleg is vizsgálat folyik. Fontos megjegyezni, hogy az NGM csak azért tilthatta meg a tranzakciót, mert a szigorító kormányrendelet a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedt.
Rendezi sorait az Alföldi Tej? Csökken a veszteség
Gazdasági szempontból érdemes megvizsgálni a helyzetet. Az Alföldi Tej Kft. évek óta pénzügyi nehézségekkel küzd, veszteségesen működik, és árbevétele is csökkent 2024-ben. Ezzel szemben a Hellenic Dairies Európa egyik legnyereségesebb tejipari vállalata, amely számos országban - köztük Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Bulgáriában és Romániában - rendelkezik leányvállalatokkal, és jelentős beruházási tevékenységet folytat.
A görög cég valószínűleg olyan szinergiákat azonosított az Alföldi Tej Kft.-ben, amelyek vonzóvá tették számára a befektetést, annak ellenére, hogy a magyar vállalat jelenleg veszteséges. Az Alföldi Tej tulajdonosai számára pedig előnyös lehetett volna az értékesítés, hiszen a legmagasabb vételár mellett történt volna meg a tranzakció, és egy tőkeerős piaci szereplő hosszú távon stabilizálhatta volna a társaság működését. A szuverenitás kérdésében az NGM aggályai részben megalapozottak lehetnek. Az Alföldi Tej olyan márkákat tulajdonol, mint a Riska, a Magyar Tej vagy a Pure Milk, amelyek fennmaradása valóban kérdésessé válhat egy külföldi akvizíció esetén. A Hellenic Dairies saját Olympus márkáját használja nemzetközi leányvállalatainál is, így feltételezhető, hogy Magyarországon is hasonlóan járna el.
Kérdéses, fennmarad-e a hazai tejtermelés, vagy lenyomja az olcsó import
Ugyanakkor az a félelem, hogy a nyerstejet exportálnák és a termékek drágábbak lennének, nem feltétlenül megalapozott.
A Hellenic Dairies romániai leányvállalatának termékeit összehasonlítva a helyi és a magyar termékekkel, nem mutatkozik jelentős árkülönbség - az Olympus tehéntej literára a Magyar Tej és a Riska áraival azonos sávban mozog. Bár hivatalos döntés még nem született az Alföldi Tej állami felvásárlásáról, nehezen elképzelhető, hogy az meghiúsulna. Ha mégis elutasítanák az akvizíciót, az negatív hatással lenne a befektetési piacra, mivel megkérdőjelezné a piaci alapon hozott befektetési döntések alapelveit.
