Szigeti Tamás, a Szigeti Farm tulajdonosa elmondta, hogy nem számoltak ennyi beruházási pályázatra: a 200-as ügyfélkörükből mindenki fejleszteni akart. Mint mondta, nagyságrendileg 13 milliárd forint fejlesztést adtak be, úgyhogy azt mondaná, mindenkit érdekelnek a fejlesztési lehetőségek. Szigeti Tamás beszélt arról is, hogy a jelenleg a 80%-os nemzeti társfinanszírozással a források rendelkezésre állnak, és kiírások is vannak, amiből mindenki megtalálhatja a számára megfelelőt.
A nyertes fejlesztések, beruházások megvalósítása azonban nem mindig tökéletes, így ezen a téren lenne még hova fejlődni
- jelezte Szigeti Tamás.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke jelezte, hogy a II. pillér vonatkozásában még soha nem volt ekkora támogatási szint, ezért mindenkit arra biztatott - függetlenül attól, hogy épp mi zajlik az állattartásban -, hogy végezze el a beruházásait. A szakember beszélt arról is, hogy sokat hallani, hogy a beruházások támogatás-vezéreltek, de szerinte viszont inkább innováció-vezéreltek, mert ha valamilyen fejlesztést el kell végezni egy szarvasmarha- vagy sertéstelepen, akkor ott mindig új technológiák jönnek be. Zászlós Tibor beszélt arról is, hogy amíg eddig a hatékonyságnövelés volt a beruházások fő fókusza, ezt a jövőben a környezetvédelmi beruházások csökkenthetik. Arra a kérdésre, hogy hogyan, vagy miért lett ennyi állatos pályázat, a NAK alelnöke elmondta, hogy korábban azt látták, hogy az állattenyésztés részaránya az agráriumon belül folyamatosan csökkent, koncentráció volt az ágazatban. De ha megnézzük a számokat, akkor láthatjuk, hogy az állattenyésztés bevétele tavaly 40% volt az agrárium egészét nézve. A gazdák sokáig nem ruháztak be, de az elmúlt évek változásai elgondolkodtatták őket, hogy hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a működésüket.
Az állattenyésztésben a folyamatos nehézségek ellenére is van jövő, a fehérjét az emberek még mindig állati termékekből szeretnék pótolni
- tette hozzá Zászlós Tibor.
Tóth Péter Miklós, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnökhelyettese elmondta, hogy a nyár közepétől óriási döntéshozatali dömping indult el, és folyamatosan érkeznek a kifizetési kérelmek. A szakember elmondta, hogy Vidékfejlesztési Program lezárultával egyre jelentősebb számban fognak érkezni a kifizetési kérelmek, ezeket igyekeznek ezt minél gyorsabban intézni, illetve a helyszíni ellenőrzések csökkentése is prioritás. A MÁK elnökhelyettese szerint erős lesz a jövő év, arra számítanak, hogy nagyobb mértékben fognak beérkezni előlegfizetési kérelmek is. A szakember mindenkit arra biztatott, hogy éljen az előlegfizetés lehetőségével, mert ezeknek a kérelmeknek gyorsabb az átfutási ideje, mint a kifizetésieké.
A cél az, hogy aki pályázni akar, ahhoz a források minél előbb megérkezzenek
- jelezte Tóth Péter Miklós.
Viski József, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a mostani költségvetési ciklusban a kormány döntött arról, hogy 80% legyen a nemzeti társfinanszírozás aránya a támogatásoknál, de azt még nem látják, hogy a következő időszakra milyen társfinanszírozási arányok fognak rendelkezésre állni. Az várható, hogy a környezetvédelemmel és a megújuló energiával kapcsolatos előírások előtérbe fognak kerülni a következő Közös Agrárpolitikában, de arról még nincs információjuk, hogy mihez fogja kötni ezeket az EU. Az államtitkár beszélt arról is, hogy a vissza nem térítendő támogatásoknak alighanem búcsút kell majd mondani, ugyanakkor a tagállamok - így Magyarország is - már elindultak abba az irányba, hogy pénzügyi eszközökkel segítsék a mezőgazdasági vállalkozásokat. Viski József jelezte, hogy az lenne a legjobb, ha a következő uniós költségvetési ciklusban is lennének átmeneti évek, és 2030-ig tovább mehetnének a normatív támogatások.
A szakember beszélt arról is, hogy a mostani mostani ciklus pályázati kiírásai sokkal inkább finanszírozási fókuszú, beruházásokat lehetővé tevő pályázatok. És bár eredetileg volt olyan terv, hogy szakaszosan, 2-3 évre elosztva írják ki őket, végül nem ez történt, és nagy volt a nyomás, hogy mindenki pályázzon. Ennek lett a következménye a hatalmas túligénylés. A mostani pályázati dömping kapcsán Viski József elmondta, hogy az első 50 pályázatról a héten döntés fog születni, és várhatóan a jövő héten megérkeznek majd a támogatói okiratok is. A Vidékfejlesztési Program lezárulását illetően elmondta, hogy egy 3000 milliárd forintos programot zárnak, ilyen 10 évente van. Amit azonban tudni kell, hogy a programzárások idején az utolsó évben szokták a kifizetések 30%-át teljesíteni. A VP zárása, és a KAP vége/eleje mindig nagy nyomást helyez a végrehajtó infrastruktúrára. Az államtitkár végezetül beszélt arról is, hogy a következő időszakban várhatóan komolyan fogják venni azt, hogy a támogatói okirat kézhez vételétől számítva egy éven belül meg kell kezdeni a beruházás megvalósítását.
Várhatóan jövőre fognak elindulni a beruházások. Akinek van nyertes pályázata, az mindenképpen valósítsa meg a benne foglalt beruházást, mert nem biztos, hogy 2028 után lesz rá módja
- tette hozzá Viski József.
