A termőföldpiac felfutása 2020 óta szinte példátlan. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára részletesen bemutatta, hogyan alakultak az árak és a kereslet az elmúlt években. Mint mondta, a számok világosan mutatják, hogy a befektetési motivációk erősödésével a termőföld olyan eszközzé vált, amely még a hektikus gazdasági környezetben is képes stabil növekvő értéket képviselni.
2020 és 2025 között nagyjából ötven százalékos drágulásról beszélhetünk, ami egyértelműen azt jelzi, hogy a jó minőségű föld ára rendkívül gyorsan emelkedett
– fogalmazott.
A bérleti díjak is történelmi csúcsra értek, ugyanis átlagban 90 ezer forint felett járnak hektáronként, ami meghaladja a területalapú támogatás szintjét. Ez sok térségben jelentős átrendeződést hozott, hiszen a bérleti díjstruktúra már nemcsak a gazdálkodási lehetőségeket, de a földértékesítési viszonyokat is befolyásolja.
Az látszik, hogy egyre több vásárló tekint befektetésként a termőföldre, és nem feltétlenül a mezőgazdasági jövedelemtermelő képesség alapján dönt
– hangsúlyozta a szakember.
Az idei árverési fordulók eredményei is jól tükrözik az óvatosabb piaci magatartást. Május 30-án több mint 13 ezer hektárnyi állami terület került kalapács alá, ebből 30 százalékot értékesítettek, összesen 3800 hektárt, mintegy 12 milliárd forint értékben. Az átlagár enyhén meghaladta a hárommillió forintot hektáronként. A szeptemberi fordulóban közel kilencezer hektárt hirdettek meg, de mindössze 16 százalék kelt el – ez mindössze 3,5 milliárd forintos bevételt jelentett.
Az olcsóbb földek iránt volt nagyobb érdeklődés, a prémium területek esetében már sokkal megfontoltabban licitáltak a szereplők
– mondta Andréka Tamás.
A földjogi keretrendszer 2026-tól alapvetően átalakul: jelenleg tíz törvénymódosítást tárgyalnak, amelyek érintik a csereszabályokat, a személyes művelési kötelezettséget, a haszonbérleti előjogok működését, valamint a vetőmag-előállítók helyzetét is. Emellett új elemként érkezik a használati csere, amely a szomszédos, maximum 5 hektáros területeknél nyit új lehetőségeket. A legjelentősebb változás az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, amely 2027 elejére érhet el éles működésbe.
A jövőben digitális felületen lehet majd gyakorolni az elővásárlási jogot, paraméterek alapján riasztást kérni, és így sokkal átláthatóbbá válik a földforgalom. Ez hatalmas adminisztratív könnyítés lesz
– emelte ki Andréka Tamás.
A földárak elszakadása a gazdasági fundamentumoktól a bankok számára is komoly kérdést jelent. Hollósi Dávid, az MBH Bank agrárüzletágának vezetője szerint jelenleg nem könnyű megmagyarázni, miért tart ott a termőföld ára, ahol.
Nem tudom, mi tartja fenn a földárakat. Látjuk, hogy egy új befektetői kör jelent meg, de messze nincs akkora lelkesedés, mint néhány éve
– mondta.
A beruházási hajlandóság ugyanakkor történelmi mélypontra esett a kkv-szektorban. A nagyvállalatok még mozogtak, de a gazdálkodók jelentős része kivárt, sokan pedig kizárólag támogatások igénybevételével terveznek fejlesztést. Hozzátette, negatív hírek érkeznek minden piacról. A bankoknak egyre nagyobb feladat megtalálni azokat, akik hosszú távon is nyertesek lehetnek.
A Hodler Alapkezelő vezetője, Kerezsi Miklós szerint a nemzetközi piaci verseny sokszor eleve egyenlőtlen feltételek között zajlik. Elmondta, hogy a brazil csirkemell vagy a harmadik országokból érkező zöldtrágya olyan szabályozási környezetben készül, amely egészen más terheket ró a termelőkre, mint amivel az uniós gazdák szembesülnek. A generációváltás szintén kulcskérdés és sok olyan családi gazdaság van, ahol nem sikerül megtalálni a megfelelő jogutódot, és ezekben az esetekben befektetők vagy szakmai partnerek bevonása válik szükségessé.
A legtöbb farm ma sem rendelkezik azokkal az adatrendszerekkel, amelyekkel valódi hatékonyságjavulást lehetne elérni. Automatizáció, csomagolástechnológia, digitalizáció nélkül nem lehet versenyképesnek maradni
– tette hozzá.
A pályázatok elbírálásának lassúsága ma az egyik legnagyobb gátja a beruházásoknak. Kovács Zoltán, a Rekontir cégcsoport vezetője szerint a rendszer lassúsága már makrogazdasági következményekkel jár. Hozzátette, mindenki a pályázatokat várja, de ma már csak a nagyvállalatok tudnak érdemi projekteket indítani. A késedelmek nemcsak az agráriumot, hanem az építőipart is visszafogják, ami tovagyűrűző hatással van a magyar gazdaság egészére.
Fel kell gyorsítani az okiratok kiadását, mert ez az építőipart is megmozdítaná. A versenyképességünk és hosszú távú fejlődésünk múlik rajta
– tette hozzá.
Szabó István, az OTP Agrár értékesítési igazgatója szerint a földpiac természetes módon lassult le az elmúlt években, hiszen a korábbi olcsó területek mára elfogytak, és a piaci árak sokkal magasabb szintre kerültek. Hozzátette, hogy a földvásárlási kedv már közel sem olyan, mint tíz éve volt, de az idei év pályázatai újra erősítették a beruházási kedvet.
Korábban legfeljebb egymilliárdig lehetett pályázni, ma tízmilliárdos keretösszegek vannak. A bankoknak egyszerre kell kulturáltan kiszolgálniuk a kicsiket és a nagyokat, és ez teljesen új helyzetet hoz
– hangsúlyozta.
Szabó szerint a magasabb hozzáadott érték felé forduló beruházások adják ma a legbiztosabb megtérülést, függetlenül a piaci ingadozásoktól. Hozzátette, hogy az üzleti bizalmi index 2022 óta romlik, de aki innovációra és hatékonyságra épít, annak ma is van jövője.
A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
