Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos előadásában elmondta, hogy Magyarország volt az egyik első európai ország, amely létrehozta a saját Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. Ez 10 kiemelt területet határozott meg az MI sikeressége érdekében, amelyek között külön szerepelt az agrárium is. A szakpolitikus elmondta,
a mesterséges intelligencia sikeressége 4 tényezőn múlik: az adatok, adatbázisok összességén, a számítási kapacitáson, a finanszírozáson és a felhasználás célján.
Palkovics László beszélt arról is, hogy az agrárium nagyon jó tesztkörnyezet az MI-nek. Ennek a legtipikusabb területei: a talajminőség vizsgálata, a növénybetegségek és kártevők észlelése, a vadgazdálkodás és a természetvédelem támogatása, valamint az aszály- és klíma-előrejelzés. A szakpolitikus rámutatott, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a mesterséges intelligencia – egyebek mellett – 10-15%-kal magasabb termésátlagot hozhat, mintegy 20-30%-kal kevesebb öntözővíz felhasználása mellett, de az inputanyagok felhasználásában is csökkenés érhető el vele.
És hol segíthet a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban? Például az adatalapú döntéshozatalban, a kártevők és betegségek előrejelzésében és azonosításában és a terméshozam-becslésben is
- húzta alá Palkovics László.
A kormánybiztos arra is kitért hogy, a mezőgazdaság globálisan a top5 terület között van a robotizáció terén is. Egyes becslések szerint 2040-re már több milliárd robot lehet a mezőgazdaságban. Példaként hozta fel az autonóm traktorokat, amelyeknek a megjelenése és elterjedése megelőzte az autonóm autókét, mivel ezeknél az üzleti modell és a felhasználás módja már kiforrott, míg az autóknál ez még nincs így.
El kell érni, hogy a gazdák is érdekeltek legyenek a mesterséges intelligencia használatában
A kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, hogy üzemszinten milyen szerepet tölthet be ez a technológia, Petri Bernadett, a MFOI ügyvezető igazgatója és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa elmondta, hogy az agráriumban azok az elvárások, amelyeket az EU a digitalizáció, mesterséges intelligencia szempontjából támaszt, néhol már túlzóan magasak. Ez ugyan fontos eszköz, de sok erőforrást kell befektetni annak érdekében, hogy tényleges hasznot hajtson. A szakember szerint 2028-tól a mesterséges intelligencia már nem külön projekt és cél lesz, hanem minden projekt és program része. Mint mondta,
el fogjunk jutni oda, hogy csak akkor lehet forrást szerezni egy projektre, ha megjelenik a mesterséges intelligencia a megvalósításban
Probléma viszont, hogy Magyarország még gyerekcipőben jár a külföldi kapcsolatok terén. Az agrárüzemeknek, és vállalkozásoknak működő külföldi kapcsolatrendszer kell, a jelek arra mutatnak, hogy egyre inkább ez válik majd elsődlegessé. Petri Bernadett kiemelte, nemcsak az kell, hogy mi mit fogunk jobban csinálni az MI-vel, de látni kell azt is, hogy külföldön mások mit hogyan csinálnak. A MFOI ügyvezető igazgatója szerint ez a technológia sokat tud segíteni, de a forrásoldalon még rengeteget kell dolgozni rajta. A szakember a kockázatok terén elmondta, hogy szükség lesz a kiberbiztonsági képzésekre, valamint olyan cégek létrehozására, amik ezzel foglalkoznak.
Palkovics László kiemelte, hogy az MI hatékonyságot növel, amit bele kell építeni a vállalkozások üzleti modelljébe. A szakpolitikus szerint ezeket a fejlesztéseket célszerű már most elkezdeni, mivel azért nem jelentenek olyan nagy költséget, és azt kell nézni, hogy milyen megtérüléssel rendelkeznek. A kormánybiztos kiemelte, hogy nem szabad félni ettől a technológiától, hiszen a jelenlegi világban a mezőgazdasági termelők sokkal könnyebben juthatnak tudáshoz, mint korábban. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy az egyetemek, vagy az Agrárkamara kifejlesszen egy olyan digitális alkalmazást, ami az agrárvállalkozásoknak segít. Mind mondta,
nagyon fontos, hogy az ágazat szereplőiben ne legyen bizalmatlanság a technológia iránt.
Palkovics László elismerte, hogy a mesterséges intelligenciának vannak kockázatai, de vannak olyan feltételek, amiket az EU-ban mindenkinek teljesítenie kell. Ide tartoznak az ellenőrző, minősítő hatóságok és azok a szervezetek, amelyek Magyarországon már léteznek.
Nagy János, a Debreceni Egyetem professor emeritusa elmondta, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az MI alkalmazásában az egyetemek járnak az élen. A Debreceni Egyetem az Informatikai Karral együttműködve például már 42 éve foglalkozik digitalizációval, az Agrártudományi Kar pedig két éve kezdett közös projektet az informatikusokkal. Ennek köszönhetően olyan adatbázisuk van, ami gyakorlatban is hasznosítható. A szakember elmondta, hogy a Debreceni Egyetemen már van olyan képzés, ami lehetővé teszi, hogy aki elvégzi, irányító agrármérnök legyen. A termelők részéről ugyanakkor akkor lesz a fogékonyság a technológiára, ha bebizonyosodik, hogy egy megoldás ténylegesen költségcsökkentő és bizonyítottan hatékonyságnövelő.
De ha már a meglevő tudást tudnánk alkalmazni, akkor országos szinten 1 millió tonnával több kukoricát lehetne termelni
- jelezte Nagy János.
A professor emeritus szerint a szabad hozzáférésű adatbázisokat mindenki használja, viszont a gazdáknak szakmai információkra, szakértői programokra van szükségük. Ezt az egyetemek fejleszthetik ki. Nagy János szerint a jövőben fel fognak értékelődni a szakmában a magas tudású agrármérnökök.
Kovásznai Ádám, az MBH eFin Technologies vezetője elmondta, hogy az az agrárvállalkozás, ami valamilyen farmmenedzsment szoftvert használ, az 10-15%-kal költséghatékonyabban működik, mint aki nem. Azonban 2023-ban a magyar mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze csak a 9%-a használt precíziós szolgáltatást, és ez 2024-ben se nőtt számottevően. A szakértő szerint ezen a téren van még hova fejlődni, mivel a kis- és közepes vállalkozások, illetve az agrárvállalkozások digitális érettsége még nem tart ott, hogy holnaptól mindenki MI-t fog használni. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy óriási tér van a fejlődésre, előrelépésre. Kovásznai Ádám ugyanakkor figyelmeztetett:
Fejleszthetek bármilyen jó szolgáltatást, lehet rá bármilyen jó forrás, ha a másik oldal nem befogadó rá, akkor az nem lesz sikeres.
A szakember beszélt arról is, hogy szinte lekövethetetlen, milyen gyorsan megy előre és változik a világ. És bár sokan ugyanazt várják el a bankoktól, amit eddig, a jövőben kelleni fognak az új szolgáltatások is, mint például a szaktanácsadás. Ebben pedig segíthet a mesterséges intelligencia. Mint mondta, ott még nem tartunk, hogy az AI helyettem hozzon döntéseket, de az adatalapú döntésekben tud segíteni. Ehhez az is kell, hogy az agrárvállalkozók ne teherként, kötelező rosszként tekintsenek a digitalizációra. Kovásznai Ádám szerint a pénzügyi szektorban a mesterséges intelligencia megkönnyítheti a munkát, de komoly kockázat van benne, és az emberi tényezőt nem lehet kivenni a folyamatból.
Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora kiemelte, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt 100 évben nem volt akkora fejlődés, mint most az elmúlt években. A mesterséges intelligencia terén a 2025 a tapogatózás éve volt, a 2026 remélhetőleg az áttörésé lesz. A MATE rektora szerint a folyamat vége a szaktanácsadás lesz: a tudás, tapasztalatok átadása az agrárium szereplőinek. A mesterséges intelligencia ugyanakkor nem fogja átvenni a képzett szaktanácsadók szerepét, de segíteni fogja őket. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarország egyáltalán nincs hátrányos helyzetben az MI fejlesztése, kutatása és alkalmazása terén, az igazi kihívást a világban zajló változások lekövetése jelenti. A MATE-ról viszont már csak úgy kerülhet ki bárki, hogy részt vett MI-vel foglalkozó képzésben. Gyuricza Csaba szerint a mesterséges intelligenciának vannak kockázatai, de ezek főleg jogszabályi jellegűek. A jogászoknak és az egyes szakterület szakembereinek kell ezeken együtt dolgozni. Mint mondta,
az biztos, hogy a mesterséges intelligencia legalább ugyanolyan szintű változást hozott az életünkbe, mint korábban az internet megjelenése.
