Bemutatta a halászati szakirányú továbbképzési szak új képzési programját a Debreceni Egyetem.
Újonnan kifejlesztett tejtermékcsalád segíthet az allergiás tünetekben szenvedő fogyasztóknak.
Rekordmennyiségű, több mint 2400 minta versenyzett a XV. jubileumi Quintessence Pálinka- és Párlatversenyen.
A legfrissebb kutatás szerint a magyar lakosságra nem jelent egészségügyi kockázatot az aflatoxin.
A gombák új felhasználási lehetőségeit nyitotta meg egy magyar cég és a Debreceni Egyetem közös kutatása.
Rengeteg adat gyűlik össze a magyar mezőgazdaságban, ám ezeket még kevéssé használjuk fel a döntéshozatal során.
A vonulómadarak betegségek terjesztésében játszott esetleges szerepét vizsgálják debreceni és külföldi kutatók.
A gyakorlati mezőgazdaságban is alkalmazhatók a növényi memóriával kapcsolatos debreceni kutatások.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Egy projekt középpontjában a természetes vizekben található algabiomasszából származó biogáztermelés, valamint ennek hasznosíthatósága áll.
Biotechnológiai kutatások történnek Fusarium mikotoxinoktól mentes gabonafélék és élelmiszerek előállítása céljából.
Egyre több magyar választja a sajátmárkás élelmiszereket a gyártói márkákkal szemben.
Jövőbemutató együttműködést kötöttek a Debreceni Egyetemen az ökológiai gazdálkodás területén.
Az egyetem az agrárinfrastruktúra fejlesztésére kapott jelentős, vissza nem térítendő támogatást.
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei.
Óriási előnyt jelent a duális képzés az agrár-felsőoktatásban a hallgatók számára.
A termőterületek drasztikus csökkenése is megfigyelhető már hazánkban, a csemegét 30 százalékkal, míg a hüvelyest 50 százalékkal kisebb területen termelik.
A szarvasmarhák ellési bénulásának megelőzésén, kezelésén dolgoznak az egyetem kutatói.
Rekonstruálták egy, az országban korábban kipusztultnak hitt, kertészeti jelentőséggel bíró vadon élő növényfaj genomját.
Együttműködési megállapodást írt alá a Debreceni egyetem és a Debreceni Állat- és Növénykert.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.