A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK) jelentős hagyománya van a haltenyésztéssel, halgazdálkodással kapcsolatos oktatásnak és kutatásnak. Magyarországon először a debreceni agrárkaron indult halászati szakmérnökképzés az 1970-es években és bár a képzési rendszer átalakulásával 2008-ban megszűnt a szak, a 2021/2022-es tanévben a szakmai igényekre reagálva újraindult halgazdálkodási szakirányú oktatás - mondta el Stündl László, a MÉK dékánja. Szűcs István, a Gazdaságtudományi Kar Ökonómia Intézetének igazgatója, a halgazdálkodási szakirányú továbbképzési szak vezető oktatója kiemelte: eddig csaknem százhetvenen végeztek ezen a szakmérnöki képzésen. 2025 szeptemberében új programmal és tantervvel indul a továbbképzési szak, az agrár képzési területen mérnöki végzettséggel rendelkezők számára meghirdetett halgazdálkodási szakmérnök képzés mellett a mérnöki végzettséggel nem rendelkezőknek három féléves halgazdálkodási szakember képzést indít a kar.

Fehér Milán, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Halbiológiai Laborjának vezetője elmondta, hogy Magyarországon a regisztrált horgászok száma már meghaladja az egymilliót. Ez is mutatja, hogy hazánkban egyre népszerűbb a horgászat és nem csak az idősebbek körében. Ez egy olyan kapocs lehet a fiatalokkal, amely a haltenyésztés, halgazdálkodás irányába tereli őket. A vízhiány, az aszály azonban arra kényszeríti az ágazatot, hogy reagáljon és a hatékony termelés érdekében új technológiákat emeljen be, ehhez a képzéseknek is igazodniuk kell - tette hozzá a szakember, bemutatva a DE MÉK haltermelés, halgazdálkodás területén folytatott oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységét.