A magyar mezőgazdaságban a felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozók aránya jelenleg mindössze 4 százalék, ezzel együtt pedig az agrárképzést továbbra sem választja elég fiatal, így az utánpótlás hiánya egyre komolyabb problémát jelent az ágazatban. Ennek egyik oka az, hogy sok fiatal máig egy sáros, koszos és elavult szakmaként tekint az agráriumra, miközben az iskolában tanult biológia, fizika és kémia gyakran "silókban" marad, és nem áll össze egy olyan egységes képpé, amelyben a természet és az agrártermelés összefüggései érthetően kirajzolódnának számukra.

Szerintem nagyon sok minden következik ebből: nem értik meg magát a problémakört, nem értik meg az agrárium komplexitását és kihívásait. És amíg ilyen silósan gondolkodnak, addig nehéz lesz ezt vonzóvá tenni

  – emelte ki a beszélgetésben Lendvai Viktor, a HiSchool alapítója, aki arról is beszélt, hogy a fiatalok szerint az agrárium túlzottan lassú ágazat, ahol a döntéseknek csak évek múlva lehet hatása. Ez pedig még akkor is visszafogja őket, ha egyébként kíváncsiak lennének, és tudásukkal, döntéseikkel valódi hatást szeretnének elérni.

Amikor azonban megismerik, hogy egy traktor IT infrastruktúrája bőven vetekszik egy irodáéval, vagy egy modern istállóban a szenzorok miként képesek vezérelni a levegőminőséget a szarvasmarhák körül, akkor rájönnek, hogy az agrárium mégiscsak egy adatvezérelt, technológiaintenzív ágazat, ahol a döntéseknek nagyon is kézzelfogható tétje van – mutatott rá a beszélgetésben Harnóczi György, a Szekszárdi Mezőgazdasági Csoport cégvezetője.

Hogy hogyan lehetne az agrárpályát érdekessé tenni a fiatalok számára és mikor lehetnénk elégedettek a felvételi számok tekintetében, az is kiderül az Alapvetés podcast eheti epizódjából.