A tárcavezető kifejtette, hogy az élelmiszeripar hatással van a mindennapi életre, a megfelelő táplálkozás kulcsszerepet tölt be az egészségben és a társadalmi, gazdasági fejlődésben egyaránt. A "termőföldtől az asztalig" elvet követve ebben a szakképzésnek elengedhetetlen szerepe van - emelte ki. A közlemény emlékeztet: a kormány az AM javaslatára a fenntartásában lévő középfokú agrárszakképzési iskolákat öt agrárszakképzési centrumba szervezte. Ennek célja a hatékonyság növelése, az erőforrások koncentrációja, a helyi gazdasági igények felmérésén alapuló képzési kínálat kialakítása mellett az új szakképzési törvény adta lehetőségek minél jobb kihasználása. Fontos, hogy az elméleti és gyakorlati tudás széles spektrumával ismerkedjenek meg a képzésben részt vevő diákok. Ezért szükségesek olyan duális képzőhelyek, ahol a tanulók a valódi gazdasági környezetben szélesíthetik elméleti és gyakorlati tudásukat. Ezt segíti az ágazati képzőközponti struktúra.

A 2023-as évben négy agrárszakképzési centrum részvételével alakultak meg az agrárágazati képzőközpontok. Ezek olyan katalizátorszerepet tölthetnek be a következő időszakban, amelyek segítik a tudásátadást és végső soron a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok terjedését, a hatékonyabb termelést, a jobb minőségű termények előállítását, a versenyképes élelmiszeripar fejlődését. Ma az agrártechnikumok és szakképző iskolák kiszámítható életpályát kínálnak a diákoknak. A fiatalok a technikumból továbbtanulhatnak az agráregyetemeken, a szakképzőkben pedig három év alatt a szakmájuk mestereivé válhatnak, és a munka világában sikeresen állhatják meg helyüket.

Az agrárszakképzésben tanulók száma meghaladja a 20 ezer főt, amelyből az élelmiszeripar ágazat megközelítőleg 5 ezer tanulóval számol. A megújuló agrárium, és agrárszakképzés a pályaválasztás előtt álló fiatalok és a felnőttképzés iránt érdeklődők számára is nyitott, hiszen olyan innovatív lehetőséget kínál, mint az agrármodernizáció, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció - olvasható a közleményben.