A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar prémium termékei találnak itt piacra, a kacsa és a csirke mellett a nyúlhús is megjelent az észak-amerikai országban. Jó látni, hogy a helyi fogyasztók a fenntartható módon előállított, egészséges élelmiszereket részesítik előnyben. Kifejtette, az állattenyésztésben is kiemelt együttműködés van a két nemzet között. A miniszter a kanadai állategészségügyi hatóságnak is köszönetet mondott, hiszen a madárinfluenza kapcsán a regionalizációt alkalmazzák. A tárcavezető azt kérte, a magyar sertések vonatkozásában is tárgyalja meg a két ország hatósága, hogy ugyanezt az elvet kövessék a gyakorlatban. A miniszter kitért arra is, hogy a kormány asztalán van a Kanadával kialakított szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) ratifikálása, azonban a társadalmi vetületeit is meg kell vizsgálni a kezdeményezésnek - írja az AM.

Ez rengeteg magyar gazdát érint: fontos változások jönnek 2023-tól a földeken

Fenntarthatóság, környezetvédelem, sztereotípiák, áremelkedés, digitalizáció - ezekkel mind meg kell küzdenie a növényvédelmi ágazatnak.

A folyamatnak nagy lendületet adhat, hogy Hollandia és Németország már elvégezte a ratifikációt a CETA vonatkozásában. A miniszter szerint a magyar gazdaság számára is előnyös lehet a megállapodás. Nagy István reményét fejezete ki azzal kapcsolatban is, hogy az egyetemi képzések, oktatók, és hallgatókat tekintetében is szorosabbra lehet fűzni a kétoldalú kapcsolatokat. Hangsúlyozta, a „jótól nem szégyen tanulni” és Kanadának olyan eredményei vannak, amelyek mögötti tudást szeretnénk jobban megismerni. A biztonságos élelmezés kulcskérdés, ezért kiemelten fontos a precíziós eszközök alkalmazása, éppen ezért alkották meg hazánk Digitális Agrárstratégiáját és ezért szeretnék az észak-amerikai ország tapasztalataira támaszkodni - tette hozzá az agrártárca vezetője.