A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A szarvasgombatermesztők hatékonyabb érdekképviselete mellett döntött a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének közgyűlése.
Folytatódik a hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitális felzárkóztatása.
Egy évtizede indult az ágazat számára kulcsfontosságú időszak, a 2014-es Agrárszektor konferencián ez volt a fő téma.
Szeptember közepétől újabb fejlesztési hullám várható a hazai kertészeti ágazatban.
Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.
Önvezető és dróntechnológia járult hozzá az agrárium fejlődéséhez a Széchenyi István Egyetem projektjében.
A mezőgazdasági gépgyártóknak a jövőben a hatékonyság növelésére és a fenntarthatóságra kell koncentrálniuk.
Jó év lehet a 2024-es a magyar baromfiágazat számára, pedig komoly problémák is vannak a szektorban.
A magyar élelmiszeripar mindig támaszkodhat a hazai agrárszakképzési rendszerre.
Vannak olyan beruházások, amelyek beleférhetnek a közvetlen uniós támogatásokba, bár nem erre találták ki őket.
Magyarország élelmiszeripara komoly lemaradásban van a versenytársakéhoz képest.
Autonóm, a kapcsolódó robotokat önállóan megtankoló és feltöltő technológiát fejlesztett ki az ausztrál gyártó.
Végső határidejéhez közeledik „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” pályázat beadása.
Nagy a potenciál a gyümölcsjoghurtokban, hiszen jelenleg több száz vagy akár ezer km-es távolságból érkező importtermékek vannak fölényben, a piaci arányuk meghaladja a 80%-ot.
Több képzés is indul 2023-ban a kis- és közepes vállalkozások számára Debrecenben.
A hatékonyságnövelés és az ágazat szereplőinek együttműködése is felértékelődik a jövőben a borászati ágazatban.
Gyármentő garancia- és hitelprogramot indított a kormány a gazdasági recesszió elkerülése érdekében.
Új szalámiérlelési technológiát fejlesztett ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
Az agrárdigitalizáció elterjedése hozhat áttörést a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.