Nagy István kiemelte: habár az időjárás a kertészeti ágazat teljesítményére is komoly hatással van, a piaci környezet, a fogyasztói igények vagy az inputárak változékonysága, a termelésbiztonságot és a gazdálkodói likviditást támogató kormányzati intézkedések lehetővé tették, hogy az elmúlt években a hazai zöldségtermesztés mind színvonalában, mind pedig mennyiségét tekintve előrelépjen. Egyes kultúrák termőfelülete ugyan csökkent, ám a termelés intenzitásának növekedése, a professzionálisan dolgozó termelők erősödése mellett a termésmennyiségek is növekedést mutattak az utóbbi években.

A termésmennyiségek alakulásának jó példája a paradicsom, amelynek volumene 2010 és 2023 között - a hozamnövekedésnek köszönhetően - közel egyharmadával emelkedett, 177 ezer tonna fölé. Szintén jelentősen nőtt a vöröshagyma termelés, amely 42,4%-os növekedéssel meghaladta az 58 ezer tonnát. Ezt a folyamatot erősíti a sárgarépa közel 23,6%-os, a zöldborsó 49,6%-os és a csemegekukorica közel 68,6%-os termésmennyiségének a növekedése is - sorolta a miniszter.

A tárcavezető rávilágított, hogy a kertészeti ágazat jelentős forrásokhoz jutott az elmúlt években a Vidékfejlesztési Programon keresztül. Így technológiai fejlesztésre, gépbeszerzésre, kertészet korszerűsítésére, megújítására, üveg- és fóliaházak létesítésére, ültetvénytelepítésre, gombaházak, hűtőházak létrehozására, borszőlőültetvény telepítésre közel hétezer beruházás mintegy 185 milliárd forint támogatást kaphatott. A termesztés mellett ki kell emelni azt is, hogy az Agrárminisztérium jelentős forrásokat szán a feldolgozóipari üzemek fejlesztésére és létesítésére, hiszen a megvalósult beruházások jelentősen hasznosulnak a zöldségfeldolgozásban. Az agrártárca a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a feldolgozóipari üzemek fejlesztését szolgáló 2024. évi pályázati felhívásokat már meghirdette - tette hozzá.