Az orosz Permi Nemzeti Kutatási Műszaki Egyetem kutatói által kifejlesztett adalékanyag a földigiliszta-liszt és a Leuzea carthamoides (maralgyökér) 1:5 arányú keverékéből áll. A fejlesztés különösen aktuális, mivel 2025-től Oroszországban egy új törvény tiltja az antibiotikumok használatát állatorvosi recept vagy speciális engedély nélkül. A kutatók szerint a jelenleg elérhető antibiotikum-alternatívák mind korlátozott hatásspektrummal rendelkeznek: a probiotikumok csak a bélflórára hatnak, az enzimek javítják a takarmány emészthetőségét, de nem erősítik az immunrendszert, a szerves savak pedig csak bizonyos baktériumokat képesek elnyomni.

A nagyüzemi kísérlet során a csirkéket két csoportra osztották. Az egyik csoport standard takarmányt kapott, míg a másik ugyanezt a takarmányt, kiegészítve 10 gramm új adalékanyaggal a kritikus növekedési időszakban, életük 8. és 14. napja között. A 38 napos hizlalási időszak végéig naponta mérték a csirkék súlyát, számolták a takarmányfogyasztást és figyelték az állomány egészségét.

Az eredmények szerint a hizlalás végére az adalékanyagot kapó brojlerek átlagosan 2309 grammot nyomtak, ami 138 grammal több, mint a kontrollcsoport egyedeinek súlya. Ennél is fontosabb azonban, hogy a hús minősége is javult: a mellizomban a fehérjetartalom 22,43%-ról 23,46%-ra, a combizomban pedig 19,98%-ról 22,23%-ra emelkedett. A mellizom tömege 14,1%-kal nőtt, és az egy madárból nyerhető tiszta termék mennyisége 68,4%-ról 72%-ra emelkedett. A kutatók számításai szerint ezek a változások 33%-kal növelhetik a baromfitenyésztés jövedelmezőségét.

Szergej Szolodnyikov, az Orosz Tudományos Akadémia tagja elmagyarázta, hogy ezer csirke nevelése esetén a baromfitelep további 64,5 kg tiszta mellhúst nyerhet. Egy nagyüzem számára, amely évente milliókat nevel, ez több tonna kiváló minőségű többletterméket jelenthet a takarmányköltségek növekedése nélkül.