Ez elképesztő: magyar megoldás segíthet a rettegett betegség elleni harcban

Ez elképesztő: magyar megoldás segíthet a rettegett betegség elleni harcban

agrarszektor.hu
2050-re népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amit korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintenek. A megoldás keresése így már most rendkívül időszerű. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója a házityúkok esetében talált ígéretes lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére, amely ráadásul a környezeti terhelést és az előállítási költségeket is csökkentheti - derült ki a K&H Bank közleményéből.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Hamarosan egyre többet találkozhatunk az AMR kifejezéssel. Az egészségügyi szakemberek szerint ugyanis 2050-re már népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia okozta fertőzések. A jelenség során a baktériumok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel - különösen az antibiotikummal - szemben, ezért azok nem hatnak rájuk. Az AMR-t korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintik, amely a helytelen vagy túlzott gyógyszerhasználat következményeként alakulhat ki. Nehezítő tényező, hogy a gyógyszeripar nem tud lépést tartani a kórokozók fejlődésével, hiszen az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új antibiotikumot.

Habár az Európai Unió 1999 óta már 1,3 milliárd eurót fektetett az AMR kutatásba, további lépésekre van szükség a jelenség megfékezésére, amiben figyelem kerül a haszonállattartókra is. A rezisztens kórokozók ugyanis már az állatokban is jelen lehetnek, amik az élelmiszerfogyasztással átterjedhetnek az emberekre. A baktériumok ráadásul az állati ürülékben is megjelenhetnek, amelyek a levegőbe kerülve szintén veszélyforrássá válhatnak.

Egy fiatal agrárszakember a házityúkok esetében látta meg a lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére. Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategória 1. helyezettje kutatása során különböző növényi alternatívák hatékonyságát vizsgálja az állattenyésztés antibiotikum-felhasználásának csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatban Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője úgy fogalmazott, hogy

a fenntartható agráriumért pályázatunk célja éppen az, hogy az agrárszakemberek új, innovációra nyitott generációját támogassuk, akik a fenntartható, illetve hatékonyságnövelő megoldásaikkal hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez. Ábel kutatása jó példa arra, hogy a természetes, növényi alapú vegyületek segítségével csökkenteni lehet a baromfitermékekben megtalálható antibiotikum maradványanyagok szintjét, növelve ezzel a fogyasztók biztonságát is az AMR-rel szemben. Emellett jelentősen kisebb környezeti terhelés érhető el a klasszikus antibiotikumok felhasználásához képest, és előállításuk költsége is sokkal kedvezőbb.

A takarmányban lehet a probléma megoldás

A világ baromfihús-termelése 1970 óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekdést produkálta az állati termékek közül. Szabó Ábel elmondta, hogy Magyarország 2022-ben mintegy 2,5 milliárd tojást és 856 ezer tonna baromfihúst állított elő, az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás pedig meghaladta a 16 kilogrammot. A fogyasztók jelentős többsége tehát akár napi szinten fogyaszt csirkét és tojást.

Így számottevően nagyobb a szalmonellafertőzés esélye, ami a mai napig komoly közegészségügyi veszély. A baromfiipar folyamatos növekedése és az antibiotikum-mentes termékek iránti igény egyaránt az alternatív lehetőségek irányába mozdítja az ágazatot. Ilyen megoldás lehet a természetes adalékanyagokat - görögszénát, búzacsírát és probiotikumokat - tartalmazó takarmánykiegészítők alkalmazása, amely úgy mérsékelheti a szalmonella okozta fertőzés terjedését, hogy nem növeli az AMR kockázatát

- számolt be kutatásáról Szabó Ábel.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?