AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Hamarosan egyre többet találkozhatunk az AMR kifejezéssel. Az egészségügyi szakemberek szerint ugyanis 2050-re már népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia okozta fertőzések. A jelenség során a baktériumok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel - különösen az antibiotikummal - szemben, ezért azok nem hatnak rájuk. Az AMR-t korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintik, amely a helytelen vagy túlzott gyógyszerhasználat következményeként alakulhat ki. Nehezítő tényező, hogy a gyógyszeripar nem tud lépést tartani a kórokozók fejlődésével, hiszen az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új antibiotikumot.
Habár az Európai Unió 1999 óta már 1,3 milliárd eurót fektetett az AMR kutatásba, további lépésekre van szükség a jelenség megfékezésére, amiben figyelem kerül a haszonállattartókra is. A rezisztens kórokozók ugyanis már az állatokban is jelen lehetnek, amik az élelmiszerfogyasztással átterjedhetnek az emberekre. A baktériumok ráadásul az állati ürülékben is megjelenhetnek, amelyek a levegőbe kerülve szintén veszélyforrássá válhatnak.
Egy fiatal agrárszakember a házityúkok esetében látta meg a lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére. Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategória 1. helyezettje kutatása során különböző növényi alternatívák hatékonyságát vizsgálja az állattenyésztés antibiotikum-felhasználásának csökkentése érdekében. Ezzel kapcsolatban Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője úgy fogalmazott, hogy
a fenntartható agráriumért pályázatunk célja éppen az, hogy az agrárszakemberek új, innovációra nyitott generációját támogassuk, akik a fenntartható, illetve hatékonyságnövelő megoldásaikkal hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez. Ábel kutatása jó példa arra, hogy a természetes, növényi alapú vegyületek segítségével csökkenteni lehet a baromfitermékekben megtalálható antibiotikum maradványanyagok szintjét, növelve ezzel a fogyasztók biztonságát is az AMR-rel szemben. Emellett jelentősen kisebb környezeti terhelés érhető el a klasszikus antibiotikumok felhasználásához képest, és előállításuk költsége is sokkal kedvezőbb.
A takarmányban lehet a probléma megoldás
A világ baromfihús-termelése 1970 óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekdést produkálta az állati termékek közül. Szabó Ábel elmondta, hogy Magyarország 2022-ben mintegy 2,5 milliárd tojást és 856 ezer tonna baromfihúst állított elő, az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás pedig meghaladta a 16 kilogrammot. A fogyasztók jelentős többsége tehát akár napi szinten fogyaszt csirkét és tojást.
Így számottevően nagyobb a szalmonellafertőzés esélye, ami a mai napig komoly közegészségügyi veszély. A baromfiipar folyamatos növekedése és az antibiotikum-mentes termékek iránti igény egyaránt az alternatív lehetőségek irányába mozdítja az ágazatot. Ilyen megoldás lehet a természetes adalékanyagokat - görögszénát, búzacsírát és probiotikumokat - tartalmazó takarmánykiegészítők alkalmazása, amely úgy mérsékelheti a szalmonella okozta fertőzés terjedését, hogy nem növeli az AMR kockázatát
- számolt be kutatásáról Szabó Ábel.