Riasztó jóslat érkezett: elképesztő, ami a magyarokra várhat a jövőben

Riasztó jóslat érkezett: elképesztő, ami a magyarokra várhat a jövőben

agrarszektor.hu
Az összetettebb szervezetekben, mint például az ember vagy a háziállatok élő óriási baktériumpopuláció önálló, de egymással részben összefüggő egységeket alkot, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével - mondta el Branduse László, az Eurofins-csoporthoz tartozó VetControl ügyvezetője. A szakember szerint a környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok rendkívül veszélyesek, mivel az Európai hatóságok előrejelzései szerint hazánkban 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká is válhatnak.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Mit jelent pontosan a multirezisztencia? Minden élőlénynek - így a baktériumoknak is - a túlélés és a szaporodás a célja. Minél több antibiotikumot használ az emberiség, annál több kerül ki a környezetbe aktív hatóanyagként, elpusztítva az arra érzékeny baktériumokat, és túlélési előnyt biztosítva az ellenállóknak (rezisztenseknek) - olvasható a Laboratorium.hu oldalán. Ennek eredményeként azonban azok a kórokozó baktériumok szaporodnak el, amelyek ellen nagyon nehéz vagy lehetetlen hatékony kezelést végezni. Ilyen például a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus, közkeletű nevén MRSA, amely az összes penicillin- és cefalosporin-csoportba tartozó antibiotikumra ellenálló.

A rezisztencia természetes genetikai módosulás következménye, amely átmegy az utódgenerációkba, de ami még ennél is fontosabb: gyakran a sejtmagon kívüli génállományhoz, az úgynevezett plazmidokhoz kötött, amelyet akár eltérő fajba tartozó, vagy egymással egyáltalán nem rokon baktériumok is átadhatnak egymásnak, biztosítva ezzel a rezisztencia gyors és hatékony terjedését.

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az összetettebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktériumpopuláció részben önálló, behatárolt egységeket alkot (vagyis az embernek, a sertésnek, a kutyának, a tyúknak megvan a saját fajára jellemző baktérium készlete), de részben össze is függenek egymással, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével

- mutatott rá Branduse László, a nemzetközi szinten is piacvezető laboratóriumhálózat, az Eurofins-csoport tagjaként működő VetControl ügyvezetője.

Tehát a rezisztenciáért felelős gének tárháza és kicserélődési terjedési terepe a környezet is. Más szóval nemcsak abban az emberben vagy állatban vagy növényben alakulnak ki rezisztens baktériumok, amelyeket konkrétan antibiotikumokkal kezelnek, hanem a környezetben is. Ezért veszélyesek a környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok. A baj akkor tetőződik, ha bármely okból legyengült védekezőképességű emberi (vagy állati) szervezetben a multirezisztens feltételes kórokozó baktérium elszaporodik és betegséget okoz. A legyengült immunrendszert sok minden okozhatja: egyéb fertőző betegség (mint például az influenza, vagy a koronavírus), daganatos betegségek, transzplantáció, egyes gyógyszerek (így a szteroidok) tartós alkalmazása. Ilyen esetekben a multirezisztens baktérium által okozott betegséget nem lehet antibiotikumokkal meggyógyítani a rezisztencia miatt, és végül a beteg meghal.

Mindez oda vezethet, hogy 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta bármilyen betegség lehet a vezetőhalálok az egész világban. Végsősoron az ember, az állat és a környezet egészsége egy. Ezt mondja ki helyesen a „One Health” kezdeményezés, amelynek egyik célja 2030-ra az antibiotikum felhasználás felére csökkentése

- mondta Branduse László.

De akkor mire adható antibiotikum?

A vírusokra nem hatnak az antibiotikumok, vírusfertőzés esetén legfeljebb abban az esetben indokolt a használatuk, ha szinte biztosra vehető, hogy van bakteriális felülfertőződés is. Csakis a bakteriális eredetű fertőző betegségek gyógykezelésére adható antibiotikum. A megelőző kezelés csak nagyon ritka esetekben indokolt, például egy nagyobb operáció előtt. Még 100 év sem telt el a penicillin felfedezése óta, ebből látszódik mennyire gyorsan változik az orvostudomány is. Az állatgyógyászattal párhuzamosan a humán gyógyászatban is egyre inkább az lesz a „trend”, hogy nem adnak azonnal antibiotikumot.

Nagyon fontos tehát, hogy csak akkor kell szedni antibiotikumot, ha nagyon szükséges! Állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumként a vonatkozó rendeletnek megfelelően a VetControll is biztosítja a laborhátteret a tudatos és célzott (nem túl széles hatásspektrumú) antibiotikum-használat érdekében.

A céllövöldében sem engedélyezett a sörétes puska használata

- mutatott rá egy találó képpel Branduse László az antibiotikumok célzott használatának fontosságára.

2050-re vezető halálok lehet?

Ahogyan az ember esetében, úgy az állatoknál sem mindegy, hogy mikor, milyen betegségre kaphatnak antibiotikumot. Reményt keltő három európai uniós ügynökség közös jelentése, amely bemutatja az antibiotikum-fogyasztás és az antibiotikum-rezisztencia alakulását Európában. Eszerint a legtöbb EU országban kisebb-nagyobb mértékben csökkent az antibiotikumok alkalmazása, esetenként ez a haszonállatok esetében még alacsonyabb is, mint az embereknél. Magyarországon sajnos a csökkenés inkább kisebb mértékű, és gazdasági haszonállatok tekintetében az EU-ban az ötödik legnagyobb mennyiségűantibiotikum-felhasználó ország vagyunk.

A csökkenő antibiotikumok alkalmazása azt sugallja, hogy a nemzeti szinten hozott intézkedések hatékonyak. A kolisztint is magában foglaló polimixinek nevű antibiotikum-csoport használata EU átlagban például közel a felére csökkent 2016 és 2018 között. Ez pozitív fejlemény, mivel a kolisztint kórházakban is alkalmazzák egyes multirezisztens baktériumokkal fertőzött betegek kezelésére - az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tavaly nyári közleménye szerint.  Meg kell jegyezni azonban, hogy hazánkban korántsem ilyen mértékű a csökkenés: 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések ugyanis akár vezető halálokká is válhatnak

Antibiotikum, nemcsak a szervezetben, hanem a környezetünkben is

Tapasztalatok szerint - embereknél és állatoknál egyaránt - sok esetben olyan mennyiségben adagolják az antibiotikumot, amire nem lenne szükség. Sőt, talán még maga az antibiotikum alkalmazása sem indokolt. A túlzott mennyiség viszont mindenképpen kárt okoz, hiszen bekerül a szennyvízbe, állatok esetén a kiszórt szerves trágyába, ezáltal bejut a környezetünkbe is. Ezért is írja elő az EU-s rendelet, hogy megelőzés céljából már nem adható antibiotikum – hívta fel a figyelmet a VetControll ügyvezetője, aki szerint a hazai állattartók között is egyre nagyobb törekvés van erre.

Jelent-e veszélyt az emberre az állatok antibiotikumos kezelése?

Szigorú szabályok írják elő, hogy csak antibiotikum-mentes állati terméket (hús, tej, tojás) lehet emberi fogyasztásra forgalomba hozni. Ezt célozza az élelmezés egészségügyi várakozási idő, amely minden antibiotikum-készítményre megszabja, hogy utolsó alkalmazása után mennyi ideig nem kerülhet emberi fogyasztásra az állati termék. Ennek betartását az élelmiszerek-maradékanyag vizsgálatával szigorúan ellenőrzik, ezért a valós, jelentős veszélyt az emberre nézve - a közhiedelemmel ellentétben - nem az antibiotikumokat tartalmazó állati termékek fogyasztása jelenti, hanem egyrészt az embergyógyászatban fennálló nem eléggé megalapozott és körültekintő antibiotikum használat, másrészt a fentebb elmondott környezeti antibiotikum szennyezés és ennek nyomán terjedő rezisztencia.

Nagyon fontos, hogy az emberek (mint gyógyszer- illetve állati termék fogyasztók, valamint társállat tartók) szemét felnyissuk, figyelmét felhívjuk a körültekintő, megfontolt antibiotikum használatra: ne adjunk sem embernek, sem haszonállatnak, de még társállatnak se antibiotikumot anélkül, hogy ne végeztettünk volna mikrobiológiai vizsgálatot. Ez egy új irány, de ez az egyetlen járható út a hosszan tartó egészségért

- mondta Branduse László.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?