Belgium takarmányipara 2025-ben 6,75 millió tonna keveréktakarmányt állított elő, ami 0,6%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az ágazat összesített árbevétele elérte a 6,3 milliárd eurót. A sertéstakarmány továbbra is a legnagyobb szegmens 48%-os részesedéssel, a szarvasmarha-takarmány 23%-ot, a baromfitakarmány pedig 20%-ot képvisel. A baromfitakarmány-termelés 3,3%-kal nőtt, míg a sertéstakarmány-gyártás enyhén, 0,4%-kal csökkent. A premixek és takarmány-kiegészítők gyártása 4,5%-kal esett vissza.

A szabályozási környezetben továbbra is bizonytalanságot okoz az erdőirtásmentes ellátási láncokról szóló uniós rendelet (EUDR). A végrehajtás halasztása ugyan kedvező fejlemény, de nem szünteti meg a szója és a szójadara hozzáférhetőségével és árával kapcsolatos kockázatokat. A BFA becslése szerint a rendeletnek való megfelelés költsége Belgiumban mintegy 2 millió euró, uniós szinten pedig meghaladja az 1 milliárd eurót. Katrien D'hooghe, a BFA ügyvezető igazgatója arra is rámutatott, hogy Belgium - Európa nagy részéhez hasonlóan - a vitaminok és aminosavak beszerzése terén erősen függ Kínától. Ez azért is ellentmondásos, mert az aminosavak kulcsszerepet játszanak az ammóniakibocsátás csökkentésében és a szójaimport-függőség mérséklésében.

Nagy bajba kerülhetnek a gazdák az EU-ban: Kína kezében van a jövőjük?

Az európai uniós állattenyésztés szinte teljesen a kínai vitaminoktól és aminosavaktól függ.

Az ágazat egyik legjelentősebb eredménye az antibiotikum-felhasználás visszaszorítása. 2025-ben a gyógyszeres sertéstakarmányokban felhasznált antibiotikumok hatóanyagtartalma 92%-kal maradt el a 2011-es szinttől. Belgium 2026 végére teljesen megszünteti az antibiotikumos gyógytakarmányok gyártását. Az állatjárványok terén a tavalyi télen 23 madárinfluenza-kitörést regisztráltak az országban, amelyeket gyorsan sikerült felszámolni. Az Állategészségügyi Világszervezet ezt követően betegségmentessé nyilvánította Belgiumot.

A fenntarthatóság terén a BFA két év alatt egységes módszertant dolgozott ki a belga sertéstakarmányok ökológiai lábnyomának kiszámítására. Az így kapott adatok automatikusan bekerülnek a Klimrek életciklus-elemző platformba, a módszert pedig a GMP+ rendszeren keresztül nemzetközi szinten is bevezetik. Április 1-jén indult a Genti Egyetem vezetésével a Qualimix+ projekt, amely a takarmánybiztonság kultúrájának erősítésére fókuszál, különös tekintettel a mintavételi eljárásokra és a nyomonkövethetőségre.

A közgyűlés helyszínválasztása sem volt véletlen: az ILVO ugyanazon a napon avatta fel Feed Pilot nevű kísérleti takarmánygyártó üzemét, amelynek kialakítása mintegy 6 millió euróba került. A létesítmény két gyártósorral és több mint 30 géppel rendelkezik, amelyekkel a néhány tíz kilogrammos tételektől egészen a több ezer kilogrammos adagokig lehet precíziós kísérleti takarmányokat előállítani, grammnyi pontossággal. Az üzemben a gyártás minden szakaszában közeli infravörös spektroszkópiás (NIRS) technológiával végeznek valós idejű tápanyag-elemzést. A létesítmény a takarmánygyártók, az élelmiszeripari szereplők, a kutatók és a döntéshozók előtt egyaránt nyitva áll.