
Eljött az idő: ez az új technológia teljesen letarolhatja a magyar agráriumot
A jövő mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepe lesz a különféle monitoring megoldásoknak.
Az ázsiai márványospoloska a rovarok osztályának félfedelesszárnyúak rendjébe, a címeres poloskák családjába tartozó inváziós faj. Hazánkban is elterjedt, sok bosszúságot okoz.
Az ázsiai márványospoloska jellemzői
Az idegenhonos poloskák közül Magyarországon leggyakrabban a jól ismert „barnákkal”, tehát az ázsiai márványospoloskákkal találkozhatunk. A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak.
A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak és nagyjából ugyanilyen szélesek és jellegzetes pajzs alakú a formájuk. Az ázsiai márványospoloskának különböző barna árnyalatai léteznek, mind a felső, mind a hasi oldalon. A „márványos” kifejezés oka, hogy színe hasonlít az erezetes márványéra. E fajta jelölései közé tartozik a csápok váltakozó világos és sötét sávjai. Az ázsiai márványospoloska lábai barnák, halvány fehér foltokkal vagy szalagokkal. A bűzmirigyek a tor alján, középen helyezkednek el, az első és a második lábpár között, valamint a potroh hátsó felületén.
Az ázsiai márványospoloska kártétele és az ellene való védekezés
Az ázsiai márványospoloska nem válogatós fajta, azt azonban meg lehet állapítani, hogy az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb almakártevők. Magyarországon nem ennyire súlyos a helyzet, ám lehetséges, hogy a későbbiekben a faj jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban. Sőt, bizony a kiskertekben a vándorpoloskáéhoz hasonló károkat tudnak okozni - különösen ott, ahol paradicsomot, paprikát és uborkát termesztenek. Viszonylag könnyen felvehetjük a harcot ellenük a növények levelének fonákján található tojáscsomók eltávolításával és elpusztításával.
Vannak, akik a zöld vándorpoloskák, a márványospoloskák, valamint ezek lárvái ellen is pár szál gabonával védekeznek: a lényeg csak az, hogy a kert egész területén legyen pár szál gabona és időnként vessük újra, mert csak a tejes érésben lévő szemek vonzzák a poloskákat. A gabonát az év bármely szakában el lehet vetni, de az augusztusban vetett növényeknek már nem igazán lesz kalászuk. A mezőgazdaságban egyébként leginkább a széles hatásspektrumú növényvédő szereket vetik be ellenük. Specifikus védelem egyelőre nem létezik még a faj ellen, azonban több irányba is vannak már kutatások, hogy mivel is lehetne őket megfogni.
A jövő mezőgazdaságában egyre nagyobb szerepe lesz a különféle monitoring megoldásoknak.
Komoly átalakulásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben.
Az öt év átlagát tekintve az 52 százalékot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése Magyarországon.
A napenergia még jobban felértékelődhet az agráriumban, ráadásul a földterületek kettős célú hasznosításával diverzifikált árbevételre lehet szert tenni.
Elképesztően fontos és szükséges a versenyképesség növelése az élelmiszeriparban Magyarországon, hatalmas szerepet kaphat a digitalizáció.