
Több százezer hektáron termelnek így a gazdák itthon: de biztos jól döntenek?
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az ázsiai márványospoloska a rovarok osztályának félfedelesszárnyúak rendjébe, a címeres poloskák családjába tartozó inváziós faj. Hazánkban is elterjedt, sok bosszúságot okoz.
Az ázsiai márványospoloska jellemzői
Az idegenhonos poloskák közül Magyarországon leggyakrabban a jól ismert „barnákkal”, tehát az ázsiai márványospoloskákkal találkozhatunk. A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Délkelet-Ázsia az őshazájuk, ahol a meleg időjáráshoz szoktak, Magyarországon pedig az elmúlt években szokatlanul meleg telek voltak. Így pedig nincsen tartós hideg, ami el tudná pusztítani őket. Amint kezd hűvösebbé válni az idő, szinte elözönlik a lakásokat, házakat, hogy telelő rejtekhelyet keressenek maguknak.
A felnőtt egyedek körülbelül 1,7 cm hosszúak és nagyjából ugyanilyen szélesek és jellegzetes pajzs alakú a formájuk. Az ázsiai márványospoloskának különböző barna árnyalatai léteznek, mind a felső, mind a hasi oldalon. A „márványos” kifejezés oka, hogy színe hasonlít az erezetes márványéra. E fajta jelölései közé tartozik a csápok váltakozó világos és sötét sávjai. Az ázsiai márványospoloska lábai barnák, halvány fehér foltokkal vagy szalagokkal. A bűzmirigyek a tor alján, középen helyezkednek el, az első és a második lábpár között, valamint a potroh hátsó felületén.
Az ázsiai márványospoloska kártétele és az ellene való védekezés
Az ázsiai márványospoloska nem válogatós fajta, azt azonban meg lehet állapítani, hogy az Egyesült Államokban az egyik legnagyobb almakártevők. Magyarországon nem ennyire súlyos a helyzet, ám lehetséges, hogy a későbbiekben a faj jelentős károkat okozhat a mezőgazdaságban. Sőt, bizony a kiskertekben a vándorpoloskáéhoz hasonló károkat tudnak okozni - különösen ott, ahol paradicsomot, paprikát és uborkát termesztenek. Viszonylag könnyen felvehetjük a harcot ellenük a növények levelének fonákján található tojáscsomók eltávolításával és elpusztításával.
Vannak, akik a zöld vándorpoloskák, a márványospoloskák, valamint ezek lárvái ellen is pár szál gabonával védekeznek: a lényeg csak az, hogy a kert egész területén legyen pár szál gabona és időnként vessük újra, mert csak a tejes érésben lévő szemek vonzzák a poloskákat. A gabonát az év bármely szakában el lehet vetni, de az augusztusban vetett növényeknek már nem igazán lesz kalászuk. A mezőgazdaságban egyébként leginkább a széles hatásspektrumú növényvédő szereket vetik be ellenük. Specifikus védelem egyelőre nem létezik még a faj ellen, azonban több irányba is vannak már kutatások, hogy mivel is lehetne őket megfogni.

Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.