A Kazanyi Állatorvostudományi Akadémia tudósai arra hívták fel a takarmányipar figyelmét, hogy érdemes lenne alaposabban megvizsgálni a fekete katonalégy lárváinak felhasználási lehetőségeit a hús- és csontliszt és az importált takarmány-adalékanyagok kiváltására. A kutatók egy komplex kísérletet végeztek három, egyenként 21 fürjből álló csoporttal. Az első csoport normál takarmányt kapott, a második ugyanezt 3% szárított lárvával kiegészítve, a harmadik pedig 7% lárvatartalmú takarmányt fogyasztott.

A kéthónapos vizsgálat végén gázkromatográfiával elemezték a tojások összetételét. Az eredmények szerint a fekete katonalégy lárvájával kiegészített takarmány jelentős előnyökkel jár: a természetes kiegészítőt kapott fürjek tojásaiban a lizintartalom 17%-kal, a metionintartalom 16%-kal, a triptofántartalom pedig 21%-kal nőtt. Egyes zsírsavak mennyisége is emelkedett: a linolsav-tartalom 25%-kal, a linolénsav-tartalom pedig 250%-kal haladta meg a kontrollcsoportban mért értékeket.

A rovarfehérjével csökkenthető az adalékanyagoknál fennálló importfüggőség

A kutatók szerint a fekete katonalégy tenyésztése a baromfiipar számára megvalósítható stratégia lehet az importfüggőség csökkentésére. Jelenleg Oroszország a takarmány-adalékanyagok mintegy 95%-át importálja, főként Kínából. A kutatók szerint ez a környezetbarát alternatíva nemcsak az import helyettesítési problémát oldja meg, hanem növeli a fürjtojások tápértékét is. A kísérlet eredményei szerint az esszenciális aminosavak tartalmánál akár 21%-os emelkedést is meg lehetett figyelni.

A kutatók szerint a lárvák tenyésztése kevesebb erőforrást igényel, mint a hús- és csontliszt előállítása. Az rovarok gyorsan növekednek és feldolgozzák a szerves hulladékot, zárt termelési ciklust biztosítva. Ez azt jelenti, hogy a rovarok által termelt hulladék tápanyagforrásként használható a növekedésükhöz, önfenntartó rendszert létrehozva.

A Kazanyi Állami Agrártudományi Egyetem közleményében hangsúlyozta, hogy a technológia csirkék, kacsák és pulykák esetében is alkalmazható.

Az oroszországi rovaripar fejlődése az elmúlt években meglehetősen lassú volt. Bár több befektető is jelezte, hogy kereskedelmi célú rovartermelésbe kezdene a takarmányipar számára, a tömeges kereskedelmi termelés még nem indult el. Egy 2024-es konferencián Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a rovarból készült liszt felhasználását a haltakarmányokra kellene korlátozni. Az új tanulmányt azonban az Orosz Mezőgazdasági Minisztérium állami megbízásából végezték, ami arra utal, hogy az orosz kormány nem tervezi teljesen feladni a rovartakarmányok fejlesztésére vonatkozó terveit.