12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő az Agrárszektor cikkére hivatkozva tett fel kérdését Nagy István agrárminiszternek.
Fordulópont a rovarfehérje-iparban: a takarmánygyártás előretör, az emberek még ellenállnak.
Az előállítás nem igényel óriási termőterületet, nem kell növényvédő szerrel permetezni, műtrágyázni, és minimális a friss víz- és energiaigénye.
Az Agroloop a német WEDA-val közösen épít rovarokra épülő takarmány-üzemet Magyarországon.
Több millió eurós befektetést kapott a magyar takarmánycélú rovarfehérje-gyártó cég.
A takarmányozási célú légylárva-termelő üzem az év végén már meg is kezdi a működését.
Megjelent az a rendelettervezet, ami alapján az Agrárminisztérium szabályozná a rovarokat vagy azok lárváit tartalmazó élelmiszerekre vonatkozó előírásokat.
Újabb területen bukkant fel a különös lény.
Van, ahol már a rovarok felét elpusztította az ember.
Nem minden az, aminek látszik.
2020-ben muszáj lesz szabályozni a kérdést
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.