Nem mindennapi ajánlattal csábítják a fiatalokat a magyar kertészetekbe
A szentesi zöldségtermelők egy utánpótlásprogamot indítottak el annak érdekében, hogy 10-15 év múlva is biztosított legyen az ellátás.
A szentesi zöldségtermelők egy utánpótlásprogamot indítottak el annak érdekében, hogy 10-15 év múlva is biztosított legyen az ellátás.
Biztosítani kell az utánpótlást és a generációváltást a kertészeti ágazatban is.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Hatást szeretnének elérni, az agrárium viszont sokuk szerint még mindig egy sáros, elavult szakma.
Nagy István az Alföldi Agrárszakképzési Centrumhoz tartozó Fodor József Élelmiszeripari Technikum és Szakképző Iskola új tanműhelyeinek átadóján beszélt a részletekről.
Új szakmák és modern infrastruktúra segít megújítani a magyarországi agrárszakképzést.
Az aranykalászos képzés már nemcsak a gazdálkodási alapismeretekről, de a jövőről is szól.
Stratégiai együttműködést kötött a Mathias Corvinus Collegium és az Agrárminisztérium.
A legfrissebb értesülések szerint több mint 3300 fiatal kezdi meg tanulmányait az agrárszakképzésben.
Augusztus és november között több pályaorientációs tájékoztató napot fog tartani az Agrárkamara.
Új eszközökkel és tanműhelyekkel bővült a Kenderesi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium.
Bemutatta a halászati szakirányú továbbképzési szak új képzési programját a Debreceni Egyetem.
25 év után újra vizsgát tettek a tejipari területen tanulók a somogyi megyeszékhelyen.
Új, hiánypótló képzést indítanak 2025-től a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.
Az agrárszakképzés fejlesztése kulcsszerepet játszik Magyarország mezőgazdasági versenyképességének fenntartásában.
A MATE rektora cáfolta a Budai Arborétum sorsával kapcsolatban felröppent híreszteléseket.
A fejlesztések kiemelt célja az, hogy a fiatalokat a mezőgazdaság, erdészet és élelmiszeripar területére vonzza.
A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy az állattenyésztés egyik ágazata kevéssé érdekli a fiatalokat.
Agrármenedzsment képzést indít idén ősszel a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara.
Kiemelt fontosságú, hogy a magyar mezőgazdaság termékei minél több ország piacára eljussanak.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.