Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Az állattenyésztés minden ágazata iránt van érdeklődés a hallgatók között. A külföldi diákoknak is vonzó a hazai agrárfelsőoktatás, elsősorban a mesterképzések - olvasható a MÁSZ oldalán. Legnépszerűbb az osztatlan agrármérnök képzés, de sokan választják az állattenyésztő, valamint a lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök szakokat. A felsőoktatási szakképzések közül évek óta nagy az érdeklődés a ménesgazda nappali és levelező képzés iránt.
A mesterképzések (MSc) közül nagyon népszerű az állattenyésztő mérnök levelező szak. Ezt jellemzően olyan fiatalok választják, akik már munkában állnak valamilyen állattenyésztő telepen vagy az ágazathoz köthető vállalkozásnál, szakmai szervezetnél. Vannak egyetemek (például a Debreceni Egyetem) ahol nem indítanak állattenyésztési képzést alapszakon (BSc) mert úgy gondolják, az első 3 évben kell elsajátítani az alap szaktantárgyakat, mint a mezőgazdasági alapismeretek, növénytermesztés, takarmányozástan, amikre a mesterképzésen (MSc) lehet a szakirányt alapozni.
Az elmúlt években jelentős változásokat vezettek be a felvételi rendszerben: az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak a pontozásban. 2023-tól a felvételi eljárásban már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Ez a változás közel 30%-kal növelte meg a jelentkezők számát 2023-ban, de az még jobb hír, hogy 2024-ben is sikerült ezeket a korábbi évekhez képest nagyobb hallgatói számokat fenntartani. Ezzel párhuzamosan visszaesett ugyanakkor a felsőoktatási szakképzési szakok iránti érdeklődés.
Idéntől az egyetemek szabad kezet kaptak az intézményi pontok odaítélésében, ami a maximális 100 pontos rendszerben az elérhető felvételi pontok 20%-át teszi ki. A középszintű érettségi beszámítása miatt a jelentkezők átlagos pontszáma csökkent ugyan a korábbi évekhez képest, de ez nem jelentett minőségromlást. A tananyag folyamatos fejlesztésének igénye mellett a gyakorlattal való szorosabb együttműködés minden egyetemen prioritás. Ezt a célt legjobban az agrárkarokkal együttműködési megállapodást kötő, gyakornoki programoknak helyt adó üzemekkel közösen lehet elérni.