Az ömlesztett mezőgazdasági termények raktározási alapismeretei címmel indított új felnőttképzést a MATE.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem méltán népszerű Gyümölcsfák metszése új képzési helyszínnel bővült.
A minőségi magyar vetőmagnak és tenyészállatoknak fontos piaca lehet Kirgizisztán.
Az agrárszakképző intézmények nem csupán szakmai tudás közvetítésére szolgálnak, hanem értékmegőrzés és értékteremtés színterei is.
Agrármenedzsment képzést indít idén ősszel a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara.
Hazánkban nyolc felsőoktatási intézményben lehet agrártanulmányokat folytatni, nagy az érdeklődés irántuk.
Szeptemberben ismét várja a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás iránt érdeklődőket a MATE.
Két év alatt közel megduplázódott a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemre pótfelvételizők száma.
Online képzést szervez az Agrárkamara az erdészeti szakirányítók és szaktanácsadók számára.
Nem csak az agrárképzések tekintetében kiemelkedő a MATE
Az erdei fafajokkal borított terület nagysága meghaladja már a 2,3 millió hektárt.
Akik e korszerű tudás megszerzésére vállalkoztak, úttörői lesznek ennek az új szakterületnek.
Óriási előnyt jelent a duális képzés az agrár-felsőoktatásban a hallgatók számára.
Továbbra is hiányoznak a fiatalok a mezőgazdaságból Magyarországon, de lehet orvosolni a problémát.
Új stratégiát alkotott a Magyar Agrár- és Élettudományi egyetem a zöldebb jövőért.
A következő években a mezőgazdaságban egyre fontosabb lesz az aranykalászos gazda képzés.
Agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakkal bővül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzési portfóliója.
Évről évre egyre többen választják az agrár-felsőoktatást a magyar fiatalok közül.
Soha nem jelentkezett még annyi elsőéves a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, mint idén.
„A Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum Ágazati Képzőközpontjának létrehozása” című pályázat 265,07 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.