A hazai agrár-felsőoktatás komoly átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben - ugyanakkor továbbra is küzd a jelentkezők számának stagnálásával. Dr. Stündl László úgy véli, mindez nem a kereslet hiányát, hanem inkább strukturális és szemléletbeli kihívásokat tükröz.

Az, hogy most éppen stagnál, vagy egy-egy évben 2-3 százalékot esik a jelentkezők száma, az annak köszönhető, hogy iszonyú erőfeszítéseket teszünk a beiskolázás érdekében - de nem csak mi, mindenki

- fogalmazott.

Kimondták: Magyarország akár 20 millió ember élelmezésére is képes lehet

Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.

Leszállóágban a magyar agrároktatás?

A demográfiai csökkenés mellett az agrárpálya vonzereje is csökkent, különösen a mezőgazdasági területé, miközben az élelmiszeripar talán népszerűbb. A megoldás kulcsa a nyitásban rejlik - nemcsak a technológia, hanem az ember felé is. Olyan képzési struktúrákra van szükség, amelyek egyszerre rugalmasak, gyakorlatiasak és jövőállók. A jelentkezők három fő csoportból érkeznek: az egyik a „beleszületett” hallgatóké, akiknek családja agrárvállalkozásban dolgozik, és a gyermekek is ebben szocializálódtak. Ők többnyire ötéves osztatlan képzésben tanulnak tovább, nem pusztán a diploma miatt, hanem mert mélyebb tudást és szakmai megerősítést keresnek.

A második csoportot a technikusi képzésből érkezők alkotják - egyre többen választják az okleveles technikus képzéseket, és közülük sokan motiváltan lépnek tovább a diplomás irányba. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik eredetileg más - például orvosi vagy természettudományos - pályára készültek, de nem jutottak be első helyen, így „B tervként” kerültek az agrárképzésbe. Az ő esetükben gyakran a motiváció és az alapképzettség is gyengébb, ami kihívást jelent az oktatásban.

Nemzetközi szinten egyedülálló gazdasággal bővülhet a MATE

Egyedülálló élménygazdaságot alakítanak ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen.

Bár a precíziós mezőgazdasági mérnök BSc szak népszerűbbnek számít, a szakember szerint ennek hátterében inkább a szak elnevezése és a modern technológiákhoz kötött tematika áll, mintsem a mélyreható érdeklődés a mezőgazdaság iránt. A professzor kiemelte: az oktatás portfólióját ma már tudatosan diverzifikálják.

Nemcsak az alapképzésben, a mesterképzésben kell gondolkodnunk, hanem a szakirányúban, a szakma érdekében is

- hangsúlyozta.

Ennek egyik példája a szakirányú továbbképzések vagy a rövid idejű, célzott tanfolyamok, mint például a drónpilóta-képzés. Ezek gyakran kisebb létszámú, de annál motiváltabb csoportokat szólítanak meg. A folyamatos szakmai megújulást segítik a húsipari, élelmiszer-technológiai vagy egyéb szűkebb területekre szabott továbbképzések is, amelyeket vállalati partnerekkel együttműködésben dolgoznak ki. A cél az, hogy a piacon működő szakemberek friss, gyakorlatias tudáshoz jussanak - legyen szó technológiai újításokról, szabályozási ismeretekről vagy üzemellenőrzési tapasztalatokról.

Zöldséget termesztenek az űrben magyar kutatók - áttörés jöhet

A HUNOR Magyar Űrhajós Programban vizsgálják a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését a DE szakemberei.

Tényleg lehet ma fenntarthatóan termelni?

A beszélgetés során szóba került az is, hogy vajon az ipari szintű élelmiszer-termelés lehet-e egyszerre egészséges és fenntartható. A szakember válasza határozott: igen, amennyiben élünk a modern technológia és a tudomány eszközeivel.

Egyre többet tudunk a növények és állatok élettani folyamatairól. Ez teszi lehetővé, hogy pontosabban tudjunk takarmányozni, növényt táplálni vagy megvédeni a kultúrákat a kórokozóktól úgy, hogy közben a saját immunrendszerüket is erősítjük

- hangsúlyozta.

Ezt megérezzük: drágulhat a hús a készülő döntés miatt

3-4 százalékkal is megemelheti a sertés- és baromfihúsok árát az EU által a kínai lizingyártók ellen tervezett védővám.

A precíziós gazdálkodás, a növények talajon kívüli termesztése (például inert közegben vagy aeropóniában), valamint a városi élelmiszertermelés lehetőségei már nem a jövő zenéi, hanem a jelen valósága. Mindezek révén csökkenthető a szállítási igény, és javítható az erőforrás-hatékonyság. Az állattenyésztés területén is egyre több betegség megelőzhető célzott takarmányozással vagy a génexpresszió szabályozásával. A technológiai megoldások - például az automatikus fejőrobotok - nemcsak hatékonyabbá, hanem az állatok számára kevésbé stresszessé is tehetik a folyamatokat.

Sokszor nem is a technológia, hanem az ember okoz stresszt az állatnak

- emelte ki.

A fenntarthatóság tehát nem ellentéte az intenzív termelésnek, hanem kulcsa lehet annak, hogy az élelmezési igények kielégítése mellett a környezeti és állatjóléti szempontok is érvényesülhessenek. A cél, hogy minden döntést az élettani folyamatok ismeretében hozzanak meg - akár növényről, akár állatról van szó.

Ingyen adják a csirkéket a lakosoknak: itt már több ezret szétosztottak

Nyugat-Európában egyre több település csatlakozik a kezdeményezéshez az élelmiszerhulladék csökkentése érdekében.

Az egyetem szerepe a tudásalapú mezőgazdaságban

A mai agrárfelsőoktatás messze túlmutat az oktatáson. Az egyetem nem csupán egy oktatási intézmény, hanem egy komplex tudás- és szolgáltató központ is. Egyrészt felkészült mérnököket bocsátunk a munkaerőpiacra - ők a legfontosabb ‘termékeink'. Másrészt azonban van egy olyan szolgáltatási portfóliónk is, amellyel az ágazat szereplőit tudjuk támogatni.”

A cél, hogy az alapkutatási eredmények ne maradjanak az egyetemi laboratóriumok falai között, hanem gyakorlati megoldások formájában beépüljenek a termelésbe. Ezek az innovációk segíthetnek például a kukorica hideg- vagy hőtűrésének növelésében, a növényi rezisztencia erősítésében, vagy éppen a talaj mikrobiom modulálásában. A tudástranszfer jegyében az egyetem jelenleg 57 stratégiai partnerrel működik együtt - köztük nagyvállalatokkal és kisebb mezőgazdasági szereplőkkel egyaránt. Az együttműködések nem pusztán elvi megállapodások: konkrét, időponthoz kötött munkatervek születnek, felelősökkel és mérhető eredményekkel.

Zseniális: a világ egyik súlyos gondját oldhatja meg ez a magyar módszer

In vitro módszerrel segítené két veszélyeztetett szegfűfaj fennmaradását a Debreceni Egyetem.

Fontos, hogy ne csak arról beszéljünk, hogy együttműködünk, hanem ténylegesen is kezdjük el a közös munkát

- fogalmazott.

Dr. Stündl László ugyanakkor rámutatott: a Debreceni Egyetem valójában egy óriási, multidiszciplináris tudásbázis, mintegy 13 karon több mint 12 ezer munkatárssal és 35 ezer hallgatóval. Ez az értékes szellemi háttér lehetőséget ad arra, hogy akár komplex, holisztikus megközelítést igénylő kérdésekre is válasz szülessen.

A kérdések 95%-ára már megvan a válasz - ha nem a MÉK-en, akkor egy másikon. De az a fontos, hogy az egyetemen belül gyakorlatilag minden felmerülő biológiai, műszaki, informatikai vagy gazdasági kérdésre meg tudjuk találni a helyes megoldást!