Egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki, és erről a lakosság alig rendelkezik információval.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
A cél, hogy a fogyasztók pontosabban megismerhessék, honnan származnak az általuk vásárolt termékek alapanyagai.
Az ipari szintű élelmiszer-termelés lehet egyszerre egészséges és fenntartható is a szakember szerint.
A magyar agrárdigitalizációs technológiák egyre versenyképesebbek a világpiacon.
Egyre több fogyasztói igényt kell kielégítenie a gyártóknak, közben pedig a környezetvédelemre is egyre jobban kell odafigyelniük.
Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.
Nyár végéig még biztosan velünk marad Magyarországon az árrésstop az élelmiszerek esetében.
Cél, hogy a Közös Agrárpolitika végrehajtásához kapcsolódó szabályokat pontosítsák.
A változatos étrendre vonatkozó, módszertanilag validált új indikátort két csoportnál mérik.
Az célkitűzés szerint 2030-ig 30%-kal kellene csökkenteni a közlekedési zaj által krónikusan érintett emberek számát,de 2017 óta csak 2%-os csökkenés történt.
Innovatív védjeggyel ismerik el a helyi termékeket kínáló szolgáltatókat, még mindig lehet jelentkezni.
Ezekről a módosításokról minden mezőgazdaságban tevékenykedőnek érdemes tudnia Magyarországon.
Voltak előrelépések az élelmezésbiztonság elérése terén.
Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően.
A fiatal gazdák és az érzékeny ágazatok támogatása kiemelten szerepet kap.
Edukációs kampány indult a méhekért
Már semmi sem a régi.
Kiemelten fontos a Natura 2000 területek megóvása.
Jól telepített villanypásztorokkal és őrkutyákkal hatékonyan megvédhetik az állataikat a gazdák.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
