Meglepő elemzés jelent meg az EU mezőgazdaságáról: ezt sokan nem gondolták volna

agrarszektor.hu
Az Európai Unió fenntarthatósági céljai közé tartozik az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, ahogy az is, hogy biztosítsa a hozzáférést a biztonságos, tápláló és az állampolgárai számára elegendő élelmiszerhez. Ennek a célnak a megvalósítása nagyrészt a fenntartható termelési rendszerek népszerűsítésétől, valamint a vidéki infrastruktúrába, illetve az agrárkutatásba és fejlesztésbe történő növekvő beruházástól függ. De hogyan teljesített az EU ilyen téren az elmúlt időszakban? Az Eurostat legfrissebb jelentése alapján a legtöbb területen mérhető, néhol egészen határozott előrelépések történtek.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Az Európai Unió fenntarthatósági céljai közé tartozik az éhezés és az alultápláltság megszüntetése, ahogy az is, hogy biztosítsa a hozzáférést a biztonságos, tápláló és az állampolgárai számára elegendő élelmiszerhez. Ennek a célnak a megvalósítása nagyrészt a fenntartható termelési rendszerek népszerűsítésétől, valamint a vidéki infrastruktúrába, illetve az agrárkutatásba és fejlesztésbe történő növekvő beruházástól függ - olvasható az Eurostat legfrissebb jelentésében, amely az EU fenntarthatósági célkitűzéseiről és azok megvalósulásáról szól.

Ehhez azonban elengedhetetlenek a fenntartható mezőgazdasági rendszerek, amelyekre a megbízható élelmiszer-ellátás miatt van szükség. Ez különösen fontos az olyan globális kihívásokból kifolyólag, mint amilyen az éghajlatváltozás és a népességnövekedés. Noha Európa mezőgazdasági termelékenysége az elmúlt évtizedekben nőtt, és vannak jelei a környezetkímélőbb gyakorlatok elterjedésének, a mezőgazdaság bizonyos negatív környezeti hatásai komolyan veszélyeztetik a termelés hosszú távú fenntarthatóságát.

Az elemzés szerint a fenntartható mezőgazdasági termelés kulcsfontosságú eleme az élelmezési rendszerek igazságossá, egészségessé és környezetbaráttá tételének. Ahhoz azonban, hogy egy olyan élelmezési rendszer alakuljon ki, amely fenntartható gyakorlat mezőgazdasági gyakorlatokon alapul, és megfelelő élelmiszer-ellátást biztosít, közös erőfeszítések szükségesek. Az Eurostat négy mutatót használ annak vizsgálatára, hogy a mezőgazdasági termelés mennyire függ össze a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági és környezeti dimenzióival. Ezek a következők: mezőgazdaság jövedelmezősége és termelékenysége, befektetés a mezőgazdasági kutatásban és innovációban, az ökológiai gazdálkodás helyzete és a növényvédő szerek használatának kockázata.

A mezőgazdasági ágazatban a munkaerő termelékenysége a teljes munkaidős munkaerő-egyenértékben kifejezett tényezőjövedelemként mérhető. Ez a mezőgazdasági termékekből és szolgáltatásokból a mezőgazdasági ágazatban dolgozó teljes munkaidős munkavállalók egyenértéke által generált nettó hozzáadott érték mérőszáma, reálértéken (inflációval kiigazítva) és indexben kifejezve. Az Eurostat az év elején publikált adatai alapján az Európai Unióban 2021-ben nőtt a mezőgazdasági munkaerő termelékenységi mutatója, amint arról az Agrárszektor is beszámolt korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A EU27 tagállamok indexe 0,7%-os erősödést mutatott, ami elsőre nem tűnik túl jelentősnek, de a 2020-as visszaesést követően ez is figyelemre méltó. Magyarországon például 2021-ben az egy évvel korábbi értékhez képest 6,5%-kal nőtt a munkaerő termelékenysége a mezőgazdasági ágazatban, ezzel Bulgária, Írország, Franciaország és Portugália után az EU ötödik legjobb eredményét produkáltuk. Ha a 2010-től 2021-ig tartó időszakot nézzük, akkor pedig azt láthatjuk, hogy a növekedés elérte a 36,7%-ot is.

A mezőgazdasági kutatásba és innovációba való beruházás kulcsfontosságú a mezőgazdasági termelékenység és a környezeti hatások szétválasztása szempontjából. Ezek a beruházások hozzájárulnak ahhoz is, hogy az uniós mezőgazdasági termelők versenyképesek maradjanak és alkalmazkodni tudjanak az olyan kihívásokhoz, mint például az éghajlatváltozás és a növekvő népesség élelmezése. Az EU-ban összességében a nemzeti kormányok által a mezőgazdasági kutatásra és fejlesztésre nyújtott támogatás a rövid távon 23,5%-kal nőtt 2015 és 2020 között, amikor is elérte a 3,2 milliárd eurót.

A biogazdálkodás a fenntartható mezőgazdasági gazdálkodási rendszer egyik példája. Olyan mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával igyekszik korlátozni a környezeti hatásokat, amelyek ösztönzik az energia és a természeti erőforrások felelős felhasználását, fenntartják vagy növelik a biológiai sokféleséget, megőrzik a regionális ökológiai egyensúlyt, növelik a talaj termékenységét és a vízminőséget, ösztönzik a magas szintű állatjólétet, és fokozzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességet. Az EU-ban a biogazdálkodás aránya a teljes mezőgazdasági területen belül 2015 és 2020 között 2,5 százalékponttal, 9,1%-ra nőtt. Ennek ellenére a biogazdálkodás elterjedésének jelentősen fel kell gyorsulnia ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a 25%-os célt. Az EU-ban jelenleg Ausztria áll az élen, ahol a mezőgazdasági terület több mint 25%-át ökológiai gazdálkodással művelik, majd Észtország és Svédország következik valamivel 20% feletti arányokkal, valamint Olaszország és Csehország, valamivel 15% feletti arányokkal. Az összes többi tagállamban A többi tagállamban a biogazdálkodás kevesebb, mint 15%-át tette ki 2020-ban a mezőgazdasági területeknek. Magyarország a 2020-as adatok szerint a 6%-os területi részarányával az európai középmezőnyben van, ugyanakkor hazai gyümölcstermő ültetvények 11,5%-a, van öko művelésben, amivel Magyarország a világ 10. legnagyobb mérsékeltövi bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa, illetve világszinten a 9. helyen szerepel az édesvízi ökológiai halgazdálkodásban.

EZ IS ÉRDEKELHET

A veszélyesebb peszticidek használata csökkent az EU-ban, de a közelmúltban elért haladás elmarad a "Farm to Fork" stratégiában kitűzött 50%-os csökkentési cél eléréséhez szükséges ütemtől. 2014 és 2019 között a veszélyesebb peszticidek használata 9%-kal csökkent. Azon 16 uniós tagállam közül, amelyekről országos szintű adatok állnak rendelkezésre ezekre az évekre vonatkozóan, a veszélyes növényvédő szerek használatának fele csökkenést, míg a másik fele növekedést mutat. A "Farm to Fork" stratégia szintén 50%-os csökkentési célt tűzött ki a kémiai növényvédő szerek használatára és kockázatára vonatkozóan. Bár a vegyi növényvédő szerek használata és kockázata fokozatosan csökken az EU-ban, ez az ütem túl lassú ahhoz, hogy az EU 2030-ra elérje a stratégiában kitűzött célt. Az Eurostat a 2011-es és 2020-as évek értékesítési adatait vizsgálva a közelmúltban azt állapította meg, hogy Litvánia, Ausztria, Németország és Franciaország mellett Magyarországon nőtt még a növényvédő szerek értékesítése.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?