Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!!
A Portfolio Csoport idén 14. alkalommal rendezi meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek keretében immár 12. alkalommal adjuk át rangos agrárdíjainkat.
Tizenegy kategóriában várjuk a pályázatokat és jelöléseket, köztük az idén először meghirdetett Portfolio agrároktatásért díjra is. A díjakkal a hazai agrárium kiemelkedő szakmai teljesítményeit, innovációit és életműveit ismerjük el, a nyertesekről rangos szakmai zsűri dönt. Jelentkezési határidő: 2026. szeptember 15.
Az OECD-FAO mezőgazdasági kilátások 2022-2031 című tanulmány a mezőgazdasági terménypiacok középtávú alakulásával foglalkozik. A jelentés kiemeli az állami és magánberuházások növelésének szükségességét a termelés, az információs technológia és az infrastruktúra, illetve a humán tőke esetében a mezőgazdasági termelékenység javításáért. A mezőgazdasági termékek árának drágulásában számtalan faktor játszott közbe, egyebek mellett a világjárványból való kilábalás generálta keresletnövekedés és az abból fakadó kínálati és kereskedelmi nehézségek, a kedvezőtlen időjárás a nagyobb exportőröknél, a termelés és szállítás emelkedő költségei, amikre rárakódtak az Ukrajnából és Oroszországból érkező mezőgazdasági export körüli bizonytalanságok. Utóbbi ország jelentős tényező a műtrágyapiacon, ami tovább növeli az árak és a termelékenység körüli aggodalmakat.
A jelentés rövid távú előrejelzéssel is szolgál a háború a mezőgazdasági piacokra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásáról. Rámutat az alapanyag piacok legnagyobb kihívásaira: a búza ára akár 19%-kal is magasabb lehet a konfliktus előtti szinthez képest, ha az Ukrajnából érkező export teljesen megszűnik, és 34%-kal drágább, amennyiben ezen felül az orosz export megfeleződik. Feltéve, hogy az exportkiesés továbbterjed a 2023-2024-es szezonra, és a globális termelésben sem történik változás, a súlyosan éhezők számában drasztikus emelkedés várható.
- mondta az OECD főtitkára, Mathias Cormann.
- mondta Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.
A sürgető problémák megoldása mellett a globális közösségnek nem szabad szem elől tévesztenie a 2030-as ütemterv és a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítását sem. Az előrejelzés szerint az élelmiszerfogyasztás, ami a mezőgazdasági termények legfőbb felhasználási módja, a népességnövekedés miatt várhatóan 1,4%-kal bővül évente az előttünk álló évtizedben. A keresletnövekedés leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban jelenik meg, a magas jövedelmű országokban az alacsonyabb népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás telítettsége fogja vissza a további bővülést. A táplálkozás alapját az alacsony jövedelmű országokban továbbra is az alapvető termények jelentik majd és a növekedés sem elegendő a "zéró éhezés" célkitűzés eléréséhez 2030-ra.
