A vidéki értelmiség képzése is kiemelten fontos számunkra. Az egyetem hallgatóinak mindössze körülbelül fele tanul klasszikus agrárterületen, míg a többiek gazdasági, műszaki, pedagógiai és művészeti képzések hallgatói. A cél azonban egyértelmű: a MATE szeretné megerősíteni az agrárképzés presztízsét és gyakorlat értékét.

Ehhez a legfontosabb eszköz a modernitás és a piacképesség. Mint megtudtuk, nem is indítanak ma úgy szakot az egyetemen, hogy azt ne egyeztetnék piaci, gazdasági szereplőkkel. A szakember szerint elengedhetetlen a munkaerőpiaci igényekhez való szoros igazodás. Az új irányok, technológiák és gyakorlati tudás beemelése a képzésbe jelentős előrelépést hozott, és az elmúlt években komoly vállalati együttműködésekkel is megerősítették az oktatás-kutatás kapcsolódását.

A fizikai környezet is alapvetően meghatározza a fiatalok döntését arról, hová jelentkeznek. Gyuricza Csaba elmondása alapján „az egész egyetem gyakorlatilag építési területté vált”, ami egyértelmű jele a nagy ívű, 2030-ig tartó fejlesztési programnak. A gödöllői campuson és más telephelyeken is zöldmezős beruházások, korszerűsítések zajlanak, új sportcsarnok, felújított központi épületek, kollégiumok és oktatási helyszínek épülnek vagy újulnak meg. A Mezőgazdasági Múzeum is az egyetemre költözik, létrehozva egy olyan „élménygazdaságot”, ahol a múlt, a jelen és a jövő tudásanyaga összekapcsolódik az oktatásban és a kutatásban. Az egyetem célja nem kevesebb, mint hogy

Európa egyik legmodernebb, legkorszerűbb és legvonzóbb agrár felsőoktatási intézményévé váljunk.

A MATE rektor szerint ehhez nem csupán infrastrukturális megújulásra, hanem szemléletváltásra is szükség volt. Az elmúlt 30-40 évben sem tartalmi, sem szerkezeti fejlesztések nem történtek olyan mértékben, mint amilyenre ma szükség van. A modellváltás révén ugyanakkor egy olyan működési környezet alakult ki, amely lehetővé teszi a rugalmasabb, célorientált fejlesztéseket. Nem csupán az oktatás modernizálása a cél, hanem a jelen és a jövő kihívásaira adott válaszok kidolgozása is.

Rohamtempóban változik a mezőgazdaság. A korábbi gyakorlattal szakítva ma már nem arra szerezünk forrást, amire úgymond pénz van. Ez a szemléletváltás a kutatási tevékenység teljes struktúráját átalakította. A MATE célzottan stratégiai irányokat határoz meg - legyen szó klímaváltozásról, élelmiszer-biztonságról vagy az agrárdigitalizációról -, és ezekre építve szerzi meg a szükséges támogatásokat, gyakran már saját forrásból elindítva a munkát.

A klímaváltozásra és az élelmiszer-önrendelkezésre adott válaszok megkerülhetetlenné váltak. A MATE célja, hogy az agrárágazat szereplőit kézzelfogható tudással és prediktív rendszerekkel támogassa - például a mesterséges intelligencia bevonásával az aszály előrejelzésében, a betegségek megelőzésében vagy az ökológiai adottságokra épülő stabil gazdálkodási rendszerek kialakításában.

Ezekkel százmilliárdos, akár ezermilliárdos károkat lehet megelőzni hosszú távon. A cél pedig egyben az is, hogy gyakorlati válaszokat tudjunk adni az egyetemen kívüli világ számára is.

- mutatott rá Gyuricza Csaba.

MATE 2030: jöhet az áttörés?

Mindezen kívül az egyetemnek további céljai is vannak, méghozzá nem is akármilyenek: megalkották a MATE 2030-at, melynek missziója az, hogy megragadja a mezőgazdaság jelentőségének felértékelődését és cselekvő egyetemként aktívan formálja a magyar agrárium felemelkedését. A Program három pillérre épül: az egyetemi működés modernizálására - beleértve a digitális, informatikai alapokra helyezést és a mesterséges intelligencia alkalmazását -, a tartalmi megújulásra, valamint az együttműködésen alapuló, stratégiai kutatási ökoszisztéma kialakítására.

A rektor szerint ez a komplex megközelítés biztosíthatja, hogy az egyetem valóban irányt mutató és jövőálló válaszokat adjon a magyar agrárium és a vidékfejlesztés legégetőbb kérdéseire.

Szemünk előtt zajlik a generációváltás

A mezőgazdaságban zajló generációváltás nem új jelenség, hanem egy folyamatos folyamat, amely már elindult. Gyuricza Csaba szerint a fiatalok nyitottak az új kihívásokra:

Fogékonyak, és ezekre a kihívásokra úgy tekintenek, mint lehetőségre és problémára egyaránt. Különösen fontos, hogy a fiatal generáció már olyan csúcstechnológiák és innovációk alkalmazására készül, amelyek radikálisan átalakíthatják a mezőgazdaság működését. Felgyorsultak azok a folyamatok, amelyek azonnali alkalmazkodást és technológiaváltást követelnek meg. Nem teszi lehetővé azt, hogy 30-40 évvel ezelőtti módszereket alkalmazzunk. E kihívásokra azok tudnak sikeresen reagálni, akik naprakész tudással és alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.

Tudás, mint stratégiai erőforrás

A MATE egyik legfőbb célja, hogy olyan új szereplőket bocsásson ki az agráriumba, akik magas szintű ismeretekkel rendelkeznek.

Ez a kulcsa az egésznek. Ha a tudás hátterét megteremtjük, akkor a mai magyar ökológiai adottságokra építve újra világszínvonalú lehet a mezőgazdaság

- hangsúlyozta Gyuricza Csaba, aki egyben kiemelte azt is, hogy Magyarország akár 20 millió ember élelmezésére is képes lehet, amit kevesen mondhatnak el magukról a világon.

A tudás azonban nemcsak belső használatra szolgál. A MATE stratégiájának fontos eleme a technológiai és tudástranszfer, különösen Európán kívüli országok irányába.

Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszer-ellátásához tudunk hozzájárulni. Ennek része az is, hogy jelenleg csaknem 2000 külföldi hallgató tanul az egyetemen 113 országból, akik hazatérve a magyar mezőgazdaság nagyköveteivé válhatnak.

Töredezettségből központosítás

A rendszerváltást követő évtizedek agrárkutatása és felsőoktatása Magyarországon túlságosan széttöredezett volt: 16-17 helyen folytak párhuzamos fejlesztések, ami az erőforrások elaprózódásához vezetett. A MATE megalakulása azonban új szintre emelte az ágazatot, hiszen sikerült egy nagy intézményrendszerbe integrálni a kutatási és oktatási kapacitásokat. A modellváltás rugalmasabb működést és nemzetközi versenyképességet hozott:

Ma már alulról súroljuk a világ 100 legjobb agráregyetemét, míg 2021-ben még a 300-350. hely körül voltunk. Közép-Európában a nyolcadik helyről a negyedikre lépett előre az intézmény, és az ambíciók is világosak: be szeretnénk a világ legjobb 100 intézménye közé.

Gazdasági háttér és forrásteremtés

A MATE működése jelentős költségvetéssel zajlik: egy 40-50 milliárdos intézményrendszerről beszélünk, amely saját források mellett pályázati bevételekre, beruházásokra és fejlesztésekre is épít. A cél pedig nem más, mint a gyakorlati tudás megszerzése és az oktatás-kutatás szoros összekapcsolása.

Ahhoz, hogy a vidéki élet valóban élhető és vonzó legyen, elengedhetetlen egy olyan értelmiségi réteg jelenléte, amely képes a helyi gazdaságot és társadalmat fejleszteni, megerősíteni. Ennek alapjait szeretnénk megteremteni egy olyan egyetem kialakításával, amely nem feltétlenül a hallgatói létszám növelésére törekszik - különösen a jelenlegi demográfiai környezetben -, hanem arra, hogy minél több kiváló diákot vonzzon magához. Mert csak rájuk építve lehet a következő ötven évben fenntartható módon fejlődést hozni a magyar vidékre.