A franciaországi Colmar városa 2015-ben indította el kísérleti programját, melynek keretében ingyenesen osztottak csirkéket a lakosoknak. A kezdeményezés elsődleges célja az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése volt, miközben a résztvevők számára házi tojást is biztosított. A program rendkívül sikeresnek bizonyult: az elmúlt években több mint ötezer csirkét osztottak szét a lakosok között. Eric Straumann, a város jelenlegi vezetője szerint a kezdeményezés jelentős környezeti hatással bír. Számításai alapján, ha egy csirke átlagosan négy évig él és naponta 150 gramm élelmiszerhulladékot fogyaszt el, akkor 2015 óta már több mint 270 tonnányi biohulladék szeméttelepre kerülését sikerült megelőzniük.

Az élelmiszerhulladék környezeti hatása rendkívül jelentős. Gyors bomlása miatt több metánt juttat a légkörbe, mint más hulladéktípusok. Az Egyesült Államokban a hulladéklerakókból származó metánkibocsátás 58 százaléka élelmiszerhulladékból ered. Globális szinten az emberiség számára előállított élelmiszer harmada, mintegy 1,3 milliárd tonna vész kárba évente, ami az éves üvegházhatásúgáz-kibocsátás 8-10 százalékáért felelős - ez közel ötszöröse a légiközlekedés által okozott kibocsátásnak. Straumann szerint a csirketartás elősegíti a körforgásos gazdaság hagyományos gyakorlatainak elterjedését.

Az élelmiszerhulladékon tartott tyúkok friss tojást adnak nekünk

- magyarázza a polgármester. A program emellett a gyermekek környezettudatos nevelésében is szerepet játszik.

Colmar példáját több település is követte. A franciaországi Pincé már 2012-ben elindította saját programját, Belgiumban pedig Mouscron, Antwerpen és Limburg tartomány is biztosít baromfikat a lakosoknak. A belga programban résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább két évig nem vágják le az állatokat, és megfelelő tartási körülményeket biztosítanak számukra.

A csirketartás gazdasági előnyei is jelentősek lehetnek, különösen olyan régiókban, ahol magas a tojás ára. Kaliforniában vagy New Yorkban egy tucatnyi tojás már 9 dollárba (körülbelül 3200 forintba) kerül. Egyes csirkefajták évente akár háromszáz tojást is tojhatnak, ami jelentős megtakarítást eredményezhet a háztartások számára.

A gyakorlatban azonban a csirketartás kihívásokkal is járhat. Paul Behrens, az Oxfordi Egyetem szakértője szerint a madárinfluenza állandó aggodalomra ad okot, és számos országban szigorú szabályozás vonatkozik a baromfitartásra.

Mark Bomford, a Yale Egyetem fenntartható élelmezési programjának igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a csirkék gondozásához tápra, vízre, helyre és szabadidőre van szükség, amelyek nem minden háztartás számára állnak rendelkezésre. Behrens arra is rámutat, hogy az otthon tartott, egészséges baromfik általában kevesebbet tojnak, mint az ipari körülmények között tartott társaik.

Ha hagyományos fajtákat tartunk és lehetővé tesszük számukra, hogy sokáig és egészségesen éljenek, akkor elkerülhetjük a legsúlyosabb állatjóléti problémákat

- mondja a szakértő. Az élelmiszerpazarlás szempontjából azonban a szakértők szerint az lenne ideális, ha eleve nem termelnénk felesleges élelmiszerhulladékot. Behrens szerint még a komposztálás is növeli az élelmiszerhulladékot, bár jobb megoldás, mint ha semmit sem tennénk.