Durva, mi történik sok zöldséggel és gyümölccsel Magyarországon

Durva, mi történik sok zöldséggel és gyümölccsel Magyarországon

MTI
Az élelmiszerpazarlás csökkentésével évi több tízezer forintot lehetne megtakarítani, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is - írta cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írásában felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2020-ban 59 millió tonna - fejenként 131 kilogramm - élelmiszert dobtak ki, amelynek 53 százaléka a háztartásokhoz volt köthető. Hozzátette: az élelmiszerhulladék kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ilyen például a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés, az esztétikai szempontok, az éttermek standard adagjai, catering esetén a nem jól becsült létszám, a termék vagy csomagolás sérülése, illetve a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése.

A szakértő azt írta, Magyarországon évente körülbelül 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva körülbelül 65 kilogrammot jelent. A legnagyobb mértékű pazarlás az ételmaradékokhoz köthető, de a toplistán szerepelnek a gyümölcsök-zöldségek, valamint a pékáruk is. Az elemzés szerint évi 25 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezése elkerülhető lenne, ami körülbelül 35 ezer forint megtakarítást is hozna fejenként.

Azt írta, ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása, egy modellszimuláció szerint például ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszerpazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Emellett az élelmiszerhulladék csökkentése segíti a mezőgazdászokat, a cégeket és a fogyasztókat is a pénz megtakarításában, továbbá az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lesz.

Az elemzés szerint több megoldás is van a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, az élelmiszerek szakszerű tárolása, a "maradékmentő receptek", vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség - olvasható az elemzésben.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM