Közleményükben azt írták: a háztartásokban keletkezett hulladék 30 százaléka konyhai zöld- és élelmiszerhulladék. A becslések szerint évente 600 ezer tonna biohulladék kerül a csatornarendszerbe, nagyjából 320 ezer tonna pedig a szemétlerakókban végzi. Ez nagymértékben növeli a metánkibocsátást, így hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ráadásul a magas víztartalmú élelmiszerhulladék rontja a szemétégetők hatásfokát. A biohulladékból viszont megújuló energiaforrásként a biogázüzemekben energiát és szerves trágyát tudnak előállítani, amire nagy szükség van a termőtalaj megőrzése érdekében, évente ugyanis 80-110 millió köbméter talaj vész el.

A cél a háztartásokban keletkezett hulladék 65 százalékának újrahasznosítása lenne - írták. Jelenleg Magyarországon ez az érték csak 32,8, míg az unió országaiban átlagosan 48 százalék - idézi a közlemény Holopné Sztrein Beátát, a Tappe Hulladékgazdálkodási és Köztisztasági Szolgáltató Kft. cégvezetőjét. Egy uniós irányelv alapján a hulladék csupán 10 százaléka kerülhet a lerakókba, a többit valamilyen formában újra kell hasznosítani, ezért kezdődött el Magyarországon januárban a konyhai zöld- és élelmiszerhulladékok házhoz menő gyűjtése. A 14 város meghatározott részein induló rendszert a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) és szerződéses partnerei működtetik. Békés vármegyében Békésen, Békéscsabán és Gyulán indult el a szolgáltatás - közölte a Tappe Kft. Hozzátették, márciustól biztosítják a társasházakban élők számára az ingyenes, házhoz menő biohulladék gyűjtését. A barna színű kukákat évente 72 alkalommal ürítik: novembertől májusig hetente egyszer, júniustól októberig heti két alkalommal.

A konyhai zöld- és élelmiszerhulladékot gyűjtő kukában elhelyezhető például gyümölcsök és zöldségek maradéka, kávézacc, teafű (viszont a filter nem), fűszerek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, pékáruk vagy épp feldolgozott élelmiszerek és húskészítmények is. Nem szabad viszont beledobni csontot, a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot - közölték.