Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Közleményükben azt írták, a kétéves kutatómunka a tervek szerint januárban indul, a projektre mintegy 400 millió forintot nyertek el. A vizsgálódás három külföldi partner bevonásával zajlik, oxfordi, freiburgi és zürichi tudósok dolgoznak majd a Debreceni Egyetem szakembereivel.
A kutatás nem előzmény nélküli, hiszen Székely Tamás két évvel ezelőtt egy angliai kollégájával, Samuel Sheppard bakteriológus professzorral kezdett kollaborálni. Az egyik vezető nemzetközi folyóiratban, a Current Biology-ban publikáltak.
Vizsgálataik azt mutatták ki, hogy az emberi települések közelében élő madarakban gyakoribbak az antibiotikumokra rezisztens baktériumtörzsek, mint azokban a madarakban, amelyek természetközeli élőhelyeken élnek.
Végig követik a vonulás útját
"Az Oxfordi Egyetem elismert kutatója, Samuel Sheppard a bioinformatika szaktekintélye, ő a laborban van elemében, én pedig ökológusként inkább a terepmunkát szeretem. A HU-rizont projektünkben az ökológia és a mikrobiológia tudományterülete fonódik majd össze, ami nagyon izgalmas lesz" - idézi a közlemény Székely Tamás professzort, aki elmondta:
első alkalommal történik majd meg, hogy egy adott madarat a vonulás útján végigkövetve vizsgálnak, mi történik a benne lévő baktériumokkal.
Terveik között szerepel, hogy a fészkelési időben befognak parti madarakat a skandináv fészkelőterületükön, rátesznek egy-egy jeladót, és annak segítségével követik, miként vonulnak át Magyarországon keresztül és jutnak el Afrikába.
Ellepték a madarak a magyar tavat: hamarosan több tízezren lesznek
A vonulási útvonala mentén pedig befogásokkal és mintavételekkel ellenőrzik, milyen és mennyi baktériumot szállítanak egyik helyről a másikra.
Mindez elég nagy kihívás tudományos szempontból, viszont az eredmények jelentősek lehetnek, mert így terjedhet például a madárinfluenza – magyarázta Székely Tamás, a DE professzora. Hozzátette: a kutatás célkeresztjében a vonuló madarak, azon belül is főként a parti madarak állnak, hiszen ezek kontinentális méretekben terjeszthetik a betegségeket.
