Több tízezer madár lepte el a magyar tavat, egyre többen jönnek

Több tízezer madár lepte el a magyar tavat, egyre többen jönnek

Farkas Alexandra
Idén ugyan késtek 10-14 napot, az eurázsiai tundrák felől érkező vadludak száma immár napról napra növekszik a tatai Öreg-tavon, ahol számuk ma reggel 33 800 egyed volt. Köztük a legnagyobb tömegben nagy lilikeket lehet látni, évről évre felbukkan azonban köztük egy-egy olyan ritkaság is, mint a vörösnyakú lúd, a tundralúd vagy a kis lilik. A vadludakat érintő aktualitásokról Csonka Péter, a Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegység vezetője beszélt az Agrárszektornak.

A Kárpát-medence területére minden ősszel több mint 300 ezer vadlúd érkezik az eurázsiai tundrák felől, hogy nálunk töltsék el a téli hónapokat. Túlnyomó többségük tizennyolc nagyobb vízfelületet használ éjszakai pihenőhelyként, melyek közül a legismertebb kétségtelenül a tatai Öreg-tó, ahol a csapolt tó 60-70 hektárnyi vízfelületén naplemente környékén akár 40-50 ezer madár is összegyűlhet. Vadludak nagyobb csapataival ezen kívül számos más helyszínen, így például a Fertő-tó környékén, Soponyán, Rétszilason, Apajon, Kardoskúton, a szegedi Fehér-tavon vagy Csaj-tavon és a Hortobágyon is lehet találkozni, de az egy négyzetméterre jutó vadludak számában Tata kiemelkedik – mondta el az Agrárszektornak Csonka Péter, a Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegység vezetője.

Változások a vadludak háza táján

A szakember arra is kitért, hogy bár jelenleg az Öreg-tavon éjszakázó vadludak túlnyomó többsége nagy lilik, ez nem volt mindig így. A nyugati országrészben két évtizeddel ezelőttig még inkább a nyugat-szibériai tundrákról érkező tundraludakkal – vagy régi nevükön vetési ludakkal – lehetett találkozni, így a tavon telelő vadludak mintegy 70 százalékát is ez a faj adta. Elmaradásának oka az lehet, hogy a klímaváltozás miatt átrendeződött a faj vonulási útvonala. Mint azt Csonka Péter hangsúlyozta, ma már az is jónak számít, ha száz példányt megfigyelnek belőlük.

Emellett különösen aggasztó a kis lilik világállományának drasztikus csökkenése is, melynek hátterében rendkívül összetett okok húzódnak. Egyfelől a vonulások során használt víztestek olyannyira feldarabolódtak és degradálódtak, hogy a madarak már nem tudják megállóként használni őket. Sőt sajnos kiszorultak a még megmaradt víztestek zöméről is, azokat ugyanis a legtöbb esetben horgászatra, halászatra vagy egyéb, például turisztikai célokra használja a helyi lakosság. Mindez egészen oda vezetett, hogy két évvel ezelőtt a teljes fennoskandináv állomány alig több mint hatvan egyedet számlált és ezek mindegyike egyszerre pihent meg a Hortobágyon. A nyugat-szibériai állomány még létező és erősebb, ám az állomány jelentős csökkenése ott is tapasztalható. 

Az olykor Tatán felbukkanó kis lilikek a nyugat-szibériai állományból érkeznek, ott azonban a klímaváltozás állít eléjük és a többi földön fészkelő madárfaj elé további kihívásokat. Rendkívül érzékenyek ugyanis a víztestek meglétére és azok mélységére, amit azonban az elmaradó csapadék és a túlzott esőzés egyaránt kedvezőtlenül befolyásol. Ily módon ezek a fajok, köztük a kis lilikek még kiszolgáltatottabbá válnak a sarki rókáknak és a kóbor macskáknak, így nem meglepő, ha az Öreg-tavon való felbukkanásukat igazi ünnepként élik meg a szakértők.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem számít extrémnek a 10-14 napos késés

A madarak a napsütéses órák számának csökkenésével szokták megkezdeni vonulásukat a telelőhely felé. Hogy miért késtek idén 10-14 napot, arról egyelőre csak találgatni lehet, mivel a szakemberek még nem elemzték részletesen a műholdas nyomkövetővel ellátott madarak aktuális vonulási adatait. Csonka Péter szerint valószínűsíthető, hogy a vonulási útvonalon, így Nyugat-Kazahsztánban is enyhébb volt az időjárás és bőséges lehetett a táplálékbázis. Nyugat-Kazahsztán területére tehát valószínűleg időben érkeztek, onnan azonban csak később indultak el hazánk felé. Ez a 10-14 napos késés egyébként sem tekinthető extrémnek, ilyen ugyanis már korábban is előfordult. A madarak ráadásul 24 óra alatt akár 600-700, extrém esetben 1 100 kilométert is megtehetnek, ezt figyelembe véve pedig gyorsan be tudják hozni a lemaradást.

Hazánkban a gond inkább az, hogy a gazdák idén korábban takarították be a kukoricát, ráadásul sem a termésátlag, sem a minőség terén nem voltak biztatóak az eredmények. A tavaszi, nyári aszály a kukorica vetéseket komolyan érintette, sok helyen pedig már be is szántották a földeket, így a madarak nem fognak tudni hozzáférni egyik kedvenc csemegéjükhöz. Az őszi vetéseket általában csak akkor szokták felkeresni, ha már elfogyott a szántókon szétszóródott kukorica, idén azonban ez várhatóan hamarabb bekövetkezik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Idén is csendes lesz Tatán a szilveszter

Enyhe teleken a vadludak akár február közepéig is az Öreg-tónál maradhatnak, az itt töltött idő alatt pedig felváltva őrzik nyugalmukat a természetvédelmi szakemberek, a polgárőrök, a rendőrök és az önkéntesek. Minderre komoly szükség is van, a tóhoz érkező látogatók és a fotósok ugyanis a kíváncsiságtól hajtva olykor még mindig túl közel merészkednek a tómederben a madarakhoz, akik minden ilyen alkalommal hangos lúdzsivajjal, riadtan repülnek fel.

Az ilyen jellegű stresszhatások megelőzése érdekében 2018 novembere óta szigorúan tiltják Tatán a szilveszteri hangoskodást is, nem alaptalanul. A 2017/2018-as szilveszteri tűzijáték ugyanis olyan drámai hatással volt az Öreg-tavon pihenő vadludakra, hogy azok az ijedtség hatására hetekre elhagyták a területet. Mint azt Csonka Péter az Agrárszektornak elmondta, szerencsére a helyi lakosság túlnyomó többsége megértéssel és támogatással fogadta ezt a helyi kezdeményezést és felismerte annak jelentőségét. A korábbi években voltak ugyan fennakadások, tavaly szerencsére már egészen komoly eredménnyel, közel nyugalomban telt el az év utolsó estéje és remélhetőleg ez idén sem lesz másképp.

EZ IS ÉRDEKELHET

Emiatt pedig a 2001 előtti gyakorlattal ellentétben a helyi szállásadók nem zárnak be november elején, hanem a korábban turisztikai holtszezonnak tekintett őszi-téli időszakban is nyitva tudnak tartani. A vadludak tartós jelenlétén túl ráadásul a környéken további geológiai, kulturális és épített értékek is várják az érdeklődőket, így szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy egy egész hétvégét Tatán töltenek – tért ki rá Csonka Péter.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. december 8. 13:34