A szakemberek egyre gyakrabban alkalmaznak drónokat a különféle madárfajok megfigyelésére, filmezésére és felmérésére is, hiszen használatuk révén olyan nehezen elérhető élőhelyeket is meg lehet közelíteni, mint a lápos-mocsaras területek, a nyílt tenger vagy a fák sűrű lombkoronája. A tapasztalatok ráadásul azért is igen pozitívak, mert a régebben általános gyakorlatnak számító földi számlásokhoz és a helikopteres felmérésekhez képest a drónok gyorsabbak, olcsóbbak, hatékonyabbak és biztonságosabbak is, és nagyon úgy tűnik, hogy a madarak természetes viselkedését sem zavarják annyira.

Az eddigi tapasztalatok alapján azonban az is kiderült, hogy a madarak reakciója gyakran az adott fajtól, időszaktól és konkrét szituációtól is nagyban függ, így máshogy reagálnak például a költési időszakban, mint vonulás idején. Olykor hajlamosak a drónokat fenyegetésként érzékelni, különösen akkor, ha magasból támadó ragadozókra emlékezteti őket.

Ellepték a madarak a magyar tavat: hamarosan több tízezren lesznek

Az eurázsiai tundrák vidékén fészkelő vadludak minden évben ősszel érkeznek hozzánk.

Egy újonnan közölt szempontrendszer most áttörést hozhat a drónok helyes használata terén. A szakemberek ugyanis most egy olyan részletes iránymutatást állítottak össze, amely 149 korábbi tudományos publikáció tapasztalatait összesítve mutatja be, hogy mely tényezők segíthetnek csökkenteni a madarak menekülési reakcióját.

Mint a kutatók megállapították, a drón és a madár közti távolság, a drón sebessége, a madarak költési állapota és a faj mérete mind jelentősen befolyásolja a menekülési reakció valószínűségét. A modell szerint ugyanis az 1,2 kilogrammnál nagyobb testméretű költő madarak 95 százalékos valószínűséggel nem fognak elmenekülni, ha 30 méternél nagyobb távolságból közelítik meg őket, míg a 400 gramm-1,2 kilogramm közötti közepes testméretű madarak esetében ez a távolság 50 méterre, a 400 grammnál kisebb súlyú, legérzékenyebb csoportba tartozó madaraknál pedig 70 méterre nő. A nem költő madarak esetében – a menekülési reakció elkerülése érdekében – a megfelelő súlycsoporthoz tartozó távolsághoz még 30 métert kell hozzáadni.

Különleges madarak jelentek meg sok magyar városban: durva, mit csinálnak

Szajkókkal dolgoznak a Pilisi Parkerdő munkatársai Budapest és környékének városi erdeiben.

A repülési távolság azonban csak az egyik tényező, amit figyelembe kell venni, a megközelítés iránya, a drón sebessége és a felszállás távolsága egyaránt fontos szempont. Így például a szakemberek azt is javasolják, hogy első megközelítésben a drónok sebessége ne haladja meg a 10 km/h-t, ha pedig a faj továbbra is kedvezőtlen viselkedést mutat, a megválasztott sebességet érdemes még tovább csökkenteni.

Az óvatosság ráadásul abban az esetben is fontos, ha a madarak viselkedését látszólag nem befolyásolja a drón jelenléte. Néhány esetben ugyanis a megfigyelt egyedek a belső stressz jeleit mutatták, így például magas stresszhormonszintet vagy felgyorsult szívverést tapasztaltak náluk, amikor a drón a közelükben volt.