Javában tart a daruvonulás időszaka a Hortobágyon, amelyre minden ősszel több ezren kíváncsiak. Míg szeptember 19-én a szinkronszámlálás során 14 736 példányt számoltak össze a szakemberek, számuk mára meghaladta a 135 ezer példányt. Ezek a karcsú, kecses madarak északi költőterületeik felől, az időjárás hidegebbre fordulása és az ottani táplálékbázisuk megfogyatkozása után érkeznek ilyenkor hozzánk, és mielőtt tovább indulnának Észak-Afrika és Dél-Európa felé, megpihennek néhány hónapra a hortobágyi pusztákon, halastavakon.

A hortobágyi pihenő legfőbb célja az, hogy a telelőhely felé vezető útjukhoz további energiatartalékokat halmozzanak fel, melyhez kedvenc táplálékforrásuk a tarlókon talált kukorica. Míg a nappalokat párszázas csoportokban a mezőgazdasági területeken, learatott szántókon keresgélve töltik, éjszakára egy-egy halastóra, mocsaras területre húznak be, ahol akár 20-50 ezres csapataik is összegyűlhetnek. Ez a stratégia kiválóan védi őket a ragadozóktól, azok ugyanis a vízben nem tudnak közel lopakodni hozzájuk.

Elképesztő, mire jöttek rá a magyar kutatók a vízimadarakkal kapcsolatban

A vízimadarak és a sós, szikes tavak közötti kapcsolatot vizsgálták magyar kutatók Kazahsztánban.

Szárnyas ökoszisztéma-mérnökök

A darvak Európában élő állománya szerencsére növekvő tendenciát mutat, számukat 2017-2019-ben 140-150 ezer párra becsülték. Az viszont csak nemrég derült ki róluk, hogy táplálkozási szokásaik a beporzó rovarokra is pozitívan hatnak, ami elsőre talán meglepő összefüggésnek tűnhet.

Ez a kedvező hatásuk a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont eredményei alapján arra vezethető vissza, hogy bár alapvetően a kukoricát részesítik előnyben, sokszor kimennek a hortobágyi gyepekre is, ahol ízeltlábúakkal egészítik ki étrendjüket. Ahol viszont a darvak talajlakó gerinctelenek után kutatva csőrükkel felvágják a talajt és a növényeket, a növényzet gyorsabban sarjad, sőt kétszikű és egyéves fajokban is bővelkedik, ami fontos táplálékforrást biztosít a beporzóknak. Ez a hatásuk azért is különösen érdekes, mert gyepi élőhelyeken korábban nem volt ismert a madarak jelentős ökoszisztéma-mérnöki átalakító tevékenysége. A darvak ráadásul ezt a hatást mindössze néhány hét alatt fejtik ki, tevékenységük viszont évekre meghatározza a növényzet összetételét és a szerkezetét.

A közelmúltban 104 daru vándorlásának részletes elemzése alapján kísérleti úton az is bizonyítást nyert, hogy a madarak éppen aktuális biológiai szükségleteikhez igazítják szezonális mozgásukat.

A fiatalok nevelésekor és az őszi vándorlásra való felkészüléskor például egyértelműen a mezőgazdasági területeket keresték, a vándorlás során viszont a tápláléknál fontosabbá váltak számukra a biztonságos éjszakázási feltételek. Ez állhatott a háttérben akkor is, amikor a 2022-es történelmi aszály során alig volt a Hortobágyon kukorica, a darvak ennek ellenére ugyanúgy nagy számban jelentek meg a halastavaknál, csak más élelmet kerestek. Ez a magyar példa is kiválóan igazolja azt, hogy a megszokott vándorlási útvonalak mentén tapasztalt környezeti feltételek a klímaváltozáshoz kötődően akár évről évre is drasztikusan megváltozhatnak, ami komoly alkalmazkodást és finomhangolást követel meg a darvaktól és más vonuló fajoktól, sőt erősen hat a természetvédelmi stratégiákra is.

Teljesen átalakulhat Magyarország madárvilága: így nézhet ki a jövőben

Átalakulóban vannak a költöző madarak vonulási szokásai.

Tömegeket vonz a darules

Aki teheti, személyesen is vegyen részt a nemzeti park által szervezett daruleseken a következő hetekben. A programok során ugyanis szakvezetéssel figyelhetők meg az éjszakázóhelyekre behúzó, akár 20-50 ezres darucsapatok, melyek látványa és a karcsú, kecses madarak jellegzetes krúgatása együtt felejthetetlen élményt nyújt. Az ilyen pillanatok ráadásul nemcsak kellemes emlékekkel gazdagítanak, hanem bizonyítottan pozitív hatással vannak az ember mentális egészségére is. Legyünk azonban óvatosak és tartsunk tőlük kellő távolságot, mert ha bármelyik egyed veszélyt, fenyegetést érez, az egész csapat felriadhat és elrepülhet.